Világgazdaság Online

A „magyar euró” bevezetése ugyan még várat magára, de az utóbbi hónapok jelentős árfolyam-ingadozásai és a törvény adta lehetőség mind több céget ébreszt rá arra, hogy tisztább képet kap vállalkozá-sának eredményességéről, ha euróban készíti el pénzügyi jelentéseit. Ez a véleménye az SAP-rendszerek bevezetését végző BCS Business Consulting Services ügyvezetőjének. Török János tapasztalatai szerint a cégek egy része így felkészülhet arra az időszakra, amikor Magyarország is az euróövezet tagja lesz. Másoknál azonban már most elengedhetetlen az átállás, ha például az eurózónába tartozó vállalatcsoporthoz tartoznak.

„Az utóbbi időben egyébként változások figyelhetők meg az eurókönyvelésre történő átállás terén. Míg ugyanis eddig elsősorban nagyvállalati ügyfelek igényelték ezt, az elmúlt hónapokban mind több közepes méretű vállalkozás érdeklődik a lehetőség iránt.
Elsősorban olyan cégekről van szó, amelyek jelentős export-import forgalmat bonyolítanak le, vagy az anyavállalati elvárások miatt előnyösebb számukra az euróban való nyilvántartás. Amíg forintban történnek az elszámolások, ezek a cégek nem tudják a pontos választ arra, miért csökkent az árbevételük, miért rosszabbak egyes eredményességi mutatóik: nem jól végezték a munkájukat, vagy az árfolyam-ingadozások okozták a gyengébb teljesítményt. Különösen égető probléma ez az utóbbi hónapok jelentős árfolyamváltozásainak idején” – mutatott rá Török János.

Tavaly óta a számviteli törvény Magyarországon is lehetővé teszi, hogy bármely vállalkozás euróban készítse el az éves beszámolóját. Egy ilyen döntés a vállalaton belül több területen is alapos felkészülést igényel, kezdve a tervezéstől a számvitel-könyvelésen át az informatikai rendszerek felkészítéséig. Az átállás eredményeként a vállalatirányítási rendszerben az elsődleges pénznem az euró lesz, az eszközöket, beruházásokat ebben tartják nyilván, az árbevételeket és költségeket pedig ebbe konvertálják át. A forint is megmarad másodlagos devizaként, ebben a pénznemben is rögzítenek minden tranzakciót. Az átváltás a két devizanem feladásai között mindig napi árfolyamon történik, és az átállás előtti történeti adatok is elérhetők maradnak forintban.


„A többféle valutával történő könyvelésre alkalmas rendszerek ma már alapvető elvárásnak számítanak, és a ma forgalomban lévő vállalatirányítási rendszerek többsége képes is erre – teszi hozzá Török János. – Az ERP-rendszerek zöme – köztük az SAP is – azonban arra az esetre készítette el eurókonver-ziós megoldását, amikor egy ország pénzneme változik meg. Ha egy vállalkozás az euró magyarországi bevezetése előtt kíván áttérni, akkor azzal a körülménnyel szembesül, hogy az átállás előtt és azt követően is napról napra változik az árfolyam. Erre az esetre fejlesztett ki a BCS egy az SAP-hoz illeszthető eszközt, a használatához pedig egy módszertant, ezek segítségével a változó árfolyamú környezetben is gördülékenyen megoldható a váltás.”
A BCS tapasztalatai szerint ahhoz, hogy az átállás első napjától megfelelően működjön a vállalatirányítási rendszer, mintegy három-öt hónap előkészí-tésre van szükség. Az euróban történő jelentéskészítésre év közben nem lehet átállni, ezt a döntést a cégeknek az új üzleti év megkezdése előtt kell rög-zíteniük a számviteli politikájukban.