Világgazdaság Online

A magyar vállalatok innovációs hajlandósága alacsony – mondta Chikán Attila a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora a Magyar Narancsnak. A kisvállatok folyamatos és ésszerű működésének kérdését kell felvetni. A magas adónál még nagyobb baj, ha bizonytalan, hogy mi lesz, és nem lehet vele kalkulálni – tette hozzá a közgazdászprofesszor.

Papp József, a Budapesti Corvinus Egyetem docense úgy gondolja, hogy a hazai KKV-szektor versenyképtelen: az alacsony termelékenység következtében, ha a vállalatok minden adókötelezettségnek eleget tennének, minden járulékot kifizetnének, akkor senki sem akarná megfizetni termékeik és szolgáltatásaik árát. „A kis és középvállalkozások sajnos ma csak úgy versenyképesek, ha a zsebbe adott bérrész segítségével megtakarítják a járulékok egy részét” – vélekedett a közgazdász.

Az adók tehát nem arányosak a szektor teljesítőképességével, emiatt csak csalással lehetnek versenyképesek – szögezte le Papp. „Ez önmagában korlátja annak, hogy a vállalkozások növekedjenek, fejlődjenek” – tette hozzá.

A GKI más szempontok alapján gondolja azt, hogy az Új Széchenyi Terv jelenlegi formájában nem tudja elérni a kitűzött célokat. Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese a HVG-nek elmondta: érződik, hogy az ÚSZT mögött nincsenek háttérelemzések. A vágyak és a kívánságok anélkül fogalmazódtak meg, hogy figyelembe vették volna a források korlátozottságát és a megvalósítás mellékhatásait – fejtette ki Karsai.

Papp József szerint a magyar költségvetés volumene az, amely túlzott a magyar KKV szektor teljesítőképességéhez mérten. „Ezért kell magas adókat kivetni, amelynek egy részét azonban a vállalatok lénytelenek elcsalni” – vélekedett a BCE adjunkutsa. Ennek okát abban látja a közgazdász, hogy a pártok azon versenyeznek, ki mennyire tudja korrumpálni szavazóit. „A költségvetés terhére igyekeznek szavazatokat vásárolni” – fogalmazott Papp.

Az Új Széchenyi Terv gyakorlatilag az Európai Uniós források átcsoportosításáról szól: a 2013-ig rendelkezésre álló 1828 milliárd forint felét a jövőben kis- és közepesvállalatok fejlesztésére fordítaná a kormány. A HVG-nek nyilatkozó Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. vezérigazgatója elmondta: nem kell feltétlenül átcsoportosítani a forrásokat, elegendő lehet az alapok átnevezése.

A The Wall Street Journal bloggere a „gyógyító Magyarország” kitörési pontba kapaszkodott bele. A magyarországi gyógyturizmusról szőtt vágyálmokkal kapcsolatban leírta: amíg az adósságokban úszó magyar kórházak némelyikében még a WC-ülőkét is le kell láncolni, addig nem túl reális külföldi gyúgyturisták özönlését vizionálni.

A vitairat szerint elsősorban a kezdő, a banki finanszírozás szempontjából nem hitelképes vállalatokat kell pénzügyi forráshoz juttatni. Karsai szerint a magyar KKV szektor egyik legnagyobb problémája, hogy a fejlett országokhoz képest igen csekély a tartós fejlődésre képes vállalat – írja a HVG. A pénzügyi intézetekre kivetett különadónak is jelentkeznek a hatásai: a bankadó bevezetése óta növekedtek a hitelekhez kapcsolódó díjak – derül ki a Bankometer.hu friss felméréséből. Az átutalások esetében még a bankadó bejelentése előtt 20 százalékot meghaladó árcsökkenést, míg a bejelentést követően 30 százalékot meghaladó emelkedést figyelhetünk meg.

Papp József úgy gondolja, hogy túl sokan kapnak nem megszolgált járadékot, túl sokan élveznek olyan állami transzfereket, amelyre egyáltalán nincs szükségük. Megemlíti, hogy a magyar közbeszerzések 25 százaléka túlárazott – melyet így lát a Transparency International, az Állami számvevőszék, és a Közbeszerzési Tanács is – mondta Papp. „Ezerhatszáz milliárd volt a közbeszerzések értéke 2008-ban, ebből négyszáz milliárd bizony magánzsebeket gazdagított, mindenféle teljesítmények nélkül.”

A közgazdász kitér a makrogazdasági folyamatokra is: „Az a pénz, amit a túlárazott közbeszerzések visszaszorításán és a vissza nem térítendő támogatások megvonásán, valamint egy jóval kevésbé nagyvonalú szociális redisztribúción spórolni lehetne, megkönnyíthetné a folyamatot.” Jelenleg az államadósság kamatait tudjuk csak fizetni, ha viszont tőkét nem törlesztünk, akkor annak terhei megölnek bennünket. A vagyonadó bevezetését javasolja: akik korábban nem fizetek adót magas jövedelmük után, így fizetnének, mely a társadalmi igazságosságot szolgálná – érvelt Papp.

A World Competitiveness Yearbook a cégek működési hatékonyságát vizsgálta. A 2008-as jelentésből kiderül: a magyar KKV-szektor működésének hatékonysága nem alacsonyabb, mint a régiós versenytársaké. Meghaladja Finnország, Németország és Észtország KKV-szektorának hatékonyságát.