Miben jobbak a sikeres kkv-k?

A gazdaságban is differenciált eszközök segíthetik a különböző teljesítményű vállatokat – mint ahogyan az iskolában is (elvileg) más módszerekkel segíthető eredményesen az ügyesebb és a valamely területen elmaradó tanulók fejlődése. A legutóbbi vállalati versenyképességi felmérés tanulságai szerint az élenjáró cégekben megvan a törekvés a további fejlődésre, míg az elmaradók gyakran tanácstalanok a fókuszokat illetően.

A vállalatvezetők önértékelése alapján négy jól elkülöníthető, eltérő teljesítményjellemzőkkel bíró vállalatcsoportot azonosítottunk: A „vezetők” a működési, a piaci és a pénzügyi teljesítményben egyaránt az élen járnak, kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtanak. A „lemaradók” csoportját átlagosnak ítélt működési teljesítmény (ide tartozik a termékminőség, a menedzsment és a technológia) mellett gyenge piaci és pénzügyi teljesítmény jellemzi. Az „átlagosan teljesítők” az iparági átlaghoz hasonlónak értékelték teljesítményüket minden területen. Ez a három csoport a korábbi versenyképességi felméréseinkben is azonosítható volt, a legutóbbi kutatásban azonban figyelemre méltó új fejlemény a „pénzügyi teljesítményben elmaradók” csoportjának megjelenése, akik magukat a működési teljesítményjellemzőkben az átlag felettinek, de a jövedelmezőségi mutatókban gyengének értékelik. Ide tartozhatnak új, feltörekvő cégek, akik jónak tartják termékük és szolgáltatásaik minőségét és belső képességeiket is, a piacon javuló pozíciókat várnak. Köztük vannak olyan cégek is, melyek a saját területükön hagyományosan jó minőséggel, jó technológiával működtek, de nem tudtak alkalmazkodni a piaci változásokhoz, adekvát válaszokat adni a válság megjelenésére.

Mely területeken nyújtanak kiemelkedőt a vezetők közé tartozó kkv-k? A legerősebb versenytársuknál leginkább a csapat (a vezetők és a munkatársak) felkészültségében, a termékek és szolgáltatások minőségében, valamint a gyors kiszolgálásban jobbak a vállalatvezetők önértékelése szerint. Figyelemre érdemes az is, hogy mely teljesítményjellemzőknél a legnagyobb az eltérés vezetők és a lemaradók versenyképessége között: a versenytársakhoz viszonyított költséghatékonyság, a vállalatvezetők és a munkatársak felkészültsége, az előrejelzés és a változásokra való reagálás képessége, valamint az innovatív képességek szerepelnek e lista élén, úgy tűnik, e területen kellene leginkább erősödniük a lemaradóknak.

A kkv-k versenyképességét alapvetően befolyásolja, hogy mennyire látják a szükséges fejlesztéseket, s mely területeket tartanak fontosnak. A „vezetők” gyakorlatilag minden vállalati funkcionális területen az átlagosnál fontosabbnak tartanák a további fejlesztést, mint a többiek, különösen a kutatás-fejlesztés, a marketing és az emberierőforrás-menedzsment területén. A „lemaradók” csoportjaiban leginkább a kontrolling terén elégedetlenek a jelenlegi gyakorlattal (mellyel a sikeres cégek viszonylag elégedettek), ami összefüggésben lehet a költséghatékonysági problémákkal. A felmérésünk alapján kibontakozó összkép azt jelzi, hogy az élenjáró cégek tovább akarnak fejleszteni, míg a leszakadók gyakran nem látják még azt sem, hogy miben kellene fejlődniük.

Az eltérő vállalati képességek és jellemzők a gazdaságpolitikától is differenciált közelítést igényelnek. A lemaradókról sem kell lemondani, a sikeres példák átadása, a képzés, a menedzseri képességek fejlesztése fontos lehet az irányok megtalálásában. A jó működési teljesítményt nyújtók, de pénzügyi problémákkal küszködők speciális segítséget igényelhetnek a nehézségek áthidalására.

A kutatások azt is jelzik, hogy a válságban a cégek többsége az exportlehetőségekben talált kiutat. Belföldön a környezet kiszámíthatóságának a növelése, a piaci viszonyokra épülő gazdaság erősítése jelenthet jó hátteret egy erős kkv szektor működéséhez. Az üzleti kapcsolatok biztosabb alapokra helyezését a kereslet növekedése és a fizetőképesség javítása segítheti, melyek feltétele a kiszámíthatóbb környezet, a jobb tervezhetőség. Vállalati oldalról a fejlődéshez a menedzsmentképességek fejlesztése, az innovatív képességek ösztönzése, a tudásgazdaság felé való elmozdulás elengedhetetlen. E képességek fejlesztése különösen fontos annak tükrében, hogy a felmérés vállalati környezettel kapcsolatos eredményei alapján a kkv szektor is hajlamos a paternalizmusban való gondolkodásra. Ugyanakkor az állam megmentő szerepére való hagyatkozás helyett inkább a hosszú távon önjáró, saját képességeikre és sikeres piaci együttműködésekre épülő erős kkv szektor létrejötte lenne a magyar gazdaság érdeke.