Miért csalódtak a nyertesek?
Az EU-támogatások hazai felhasználásának hatékonyságát a gazdaságfejlesztés területén a kis- és középvállalkozások részére kiírt pályázatoknál vizsgálták az Országos Tudományos Alapprogram támogatásával, mind a 2004–2006-os I. Nemzeti fejlesztési terv (I. NFT), mind pedig a 2007–13-as Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) esetében. „A kutatás jelentőségét mutatja, hogy Magyarországon jelenleg gazdaságfejlesztésre csak az EU-keretből lehet költeni, mert a költségvetés kizárólag nemzeti forrásból nem tud külön programokat indítani erre a célra” – indokolta témaválasztásukat Nagy Sándor Gyula. A munkába a nyertesek mellett a pályázatíró cégeket és a bankokat is bevonták, ugyanakkor az intézményrendszer elzárkózott az együttműködéstől. Ezer céget kerestek meg az I. NFT GVOP-2.1.1. kódszámú pályázatainak nyertesei közül, s 150 vállalkozott a kérdőív kitöltésére.
A megkérdezett nyertes pályázók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem érte meg pályázni, és aki szerint nem érte meg pályázni, annak 90 százaléka nem is pályázott tovább. Akik szerint viszont megérte, azok felénél is kevesebb azok száma, akik az elmúlt négy és fél évben újból pályáztak. Mindenki szerint az adminisztráció, a bürokrácia és a lassúság az, ami viszszatartja őket, és ez nemcsak a pályázatkezelésre vonatkozik, hanem az elszámolásra és a fenntartási időszakra is. „Ez komoly figyelmeztetés a hazai
európai uniós pályázati rendszernek” – vélekedett kutatás vezetője. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a kritikai észrevételeknek már van foganatja. Az ÚMFT Gazdaságfejlesztési operatív programjában a BCE 2009 tavaszán lezajlott felmérése óta számos olyan intézkedés született, amelyekkel – több-kevesebb sikerrel – megpróbálták kiszűrni a visszahúzó tényezőket. Ezt pozitív kezdeményezésnek értékelték a megkérdezettek. Ugyanakkor észrevételezték, hogy még mindig vannak felesleges adminisztrációs elvárások. Ilyen például az éves papír-, fénymásolási és energiaköltségek feltüntetése a pályázati formanyomtatványokon. Többen felhívták a figyelmet arra is, hogy a kiírásokban elvárt árbevétel- és létszám-kötelezettségvállalások könnyen kijátszhatók, mindenféle gazdaságélénkítő hatás nélkül.
A felmérés során rákérdeztek a felmerülő pluszköltségekre is. Ebbe a körbe tartozik a pályázatírók díja, az időközben viszszatéríthetővé vált vissza nem igényelhető áfa – erről a tanulmány készítőitől értesültek a projektgazdák – és banki szolgáltatások igénybevétele. „A magyar bankrendszer eleve elég magas költségaránnyal dolgozik” – jegyezte meg a BCE adjunktusa.
Ezzel kapcsolatban a tanulmányban idézik a Start Zrt. felmérését, amely szerint a támogatásnak akár 5-10 százalékát is elérhetik a tranzakciós költségek. Ezeken belül kimagasló a pénzügyi (banki hitel, garancia) költségek aránya. Ezt követi a pályázatíró díjazása, majd a pályázat megírásához, beadásához szükséges munkák elvégzése és a szükséges igazolások beszerzése.
A közreműködő pályázatíró cégek közül a Magyar Pályázatkészítő Iroda (MAPI) indítványozta a támogatási intenzitás 60–75 százalékos szintre történő növelését. Tekintettel a hazai kis- és középvállalkozói szektor súlyosan tőkehiányos állapotára, ez tovább növelné a gazdaságfejlesztési kiírások vonzerejét, ugyanakkor a tőkehiány garan-ciát jelentene arra is, hogy a vállalkozások csak tényleges gazdaságélénkítő hatással járó beru-házásokhoz vegyenek igénybe európai uniós támogatást. A MAPI még ennél is fontosabbnak tartja a támogatható fejlesztések körének bővítését.
A tanulmány elkészítésében közreműködő pénzintézetek (CIB, Erste, OTP) azzal a merész ötlettel álltak elő, hogy a kereskedelmi bankok végezzék a támogatási kérelmek elbírálását és a támogatások kifizetését. Azzal érveltek javaslatuk mellett, hogy naprakész információkkal rendelkeznek a velük kapcsolatban álló vállalkozásokról, így könnyedén kiszűrhetők lennének a tényleges gazdasági tevékenységet nem végző, kifejezetten viszszaélési célzattal létrehozott gazdasági társaságok. További előnyt jelente az ügyleti költségek lefaragása – a jelenlegi szint nagyjából felére –, illetve az adminisztratív terhek csökkenése és a kérelmek elbírálásának gyorsulása.
Az NFÜ reagálása a kritikákra
A fejlesztéspolitikai intézményrendszer, tanulvaa korábbi tapasztalatokból, már reagált a kritikákra és az új kihívásokra – válaszolt megkeresésünkre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ).
Arról tájékoztatta lapunkat, hogy a szervezeti átalakításokkal az intézményi hatékonysági mutatók jelentős javulását érték el. Szinte valamennyi pályázói kategória esetében gyorsabbá váltak a döntések.
A javulás még csak a pályázati döntéshozatali szakasznál mérhető igazán,
de ha a „gyorsító” intézkedéseket sikerül integrálni, akkor a gyorsulás az ÚMFT végrehajtási szakaszában is éreztetni fogja hatását.
Az NFÜ intézkedéseinek egyes elemeit, elsősorban a késedelmi kamatot, illetve az előlegfolyósítást nemzetközi fórumokon is jó gyakorlatokként említik.
a korábbi tapasztalatokból, már reagált a kritikákra és az új kihívásokra – válaszolt megkeresésünkre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ).
Arról tájékoztatta lapunkat, hogy a szervezeti átalakításokkal az intézményi hatékonysági mutatók jelentős javulását érték el. Szinte valamennyi pályázói kategória esetében gyorsabbá váltak a döntések.
A javulás még csak a pályázati döntéshozatali szakasznál mérhető igazán,
de ha a „gyorsító” intézkedéseket sikerül integrálni, akkor a gyorsulás az ÚMFT végrehajtási szakaszában is éreztetni fogja hatását.
Az NFÜ intézkedéseinek egyes elemeit, elsősorban a késedelmi kamatot, illetve az előlegfolyósítást nemzetközi fórumokon is jó gyakorlatokként említik. Javasolt intézkedések (a BCE felmérése és tanulmánya alapján) A kérelmeket elbíráló adminisztratív kapacitás a tényleges igények szintjére bővítése
- A kiírások keretösszegének a tényleges igények szintjére bővítése
- Kérelmek elbírálása és támogatások kifizetése kereskedelmi bankokon keresztül
- A támogatásintenzitás növelése
- A támogatható fejlesztések körének bővítése
- Az ellenőrzési módszerek hatékonyabbá tétele-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.