Mintha a fogukat húznák: így hat a KKV-kra a kötelező béremelés

A vállalatok a kötelező béremelést egyértelműen negatívan élték meg, ugyanakkor a méret növekedésével ez egyre kevésbé jelent problémát. A minimálbér emelésével kapcsolatban a 250 fő alatti vállalatok közel azonos mértékben jeleztek negatív hatásokat, a 250 fő feletti létszámmal rendelkező cégek inkább semleges hatásról számoltak be. A garantált bérminimum emelése minden méretkategóriában a fentinél nagyobb problémát okozott: ez esetben a nagyvállalatok is jelentős gondokról számoltak be - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felméréséből.

[caption id="" align="alignleft" width="946"] Forrás: GKI[/caption]

Legnegatívabban a könnyű- és élelmiszeripar értékelte az intézkedéseket, de a minimálbér emelése az átlagosnál nagyobb nehézséget jelent az építő-, a feldolgozó és a vegyiparnak is. A korábbi erőteljes béremelések hatására a mostani kötelező emelés kevésbé érinti a kereskedelmi cégeket. A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) növelése még a minimálbéremelésnél is súlyosabb helyzetet eredményezett szinte minden ágazat számára. Meglepő módon ez esetben is a kereskedelemben működő vállalatok a legkevésbé érintettek.

A minimálbér emelések költségnövekedését a 250 fő alatti vállalatok nagyjából azonos mértékűnek (11-13 százalék) becslik. A nagyvállalatok azonban „csak” 7,5 százalékos növekedést várnak.

A legnagyobb többletköltséggel a könnyűipar számol, ez esetben a 2016-os szinthez képest 19 százalékos növekedést várnak. A vállalati 11 százalékos átlagot meghaladó ágazatok továbbá az építő- és élelmiszeripar (15, illetve 14 százalék). Az átlag körül emelkednek a költségek az üzleti szolgáltatásokban és a feldolgozóiparban (12,5 százalék, illetve 12 százalék). Az átlagtól kissé elmarad a bérköltség növekedése a gép-, a fém- és a vegyiparban (10 százalék). A terhek által legkevésbé érintett ágazat a kereskedelem, ahol 9 százalék alatti költségnövekedéssel számolnak.

Összességében tehát az látszik, hogy a hazai KKV-kat súlyosan érintette a minimálbér és a szakmai garantált bérminimum emelése, mivel a létszám fele ilyen bérkategóriájú foglalkoztatott. A nagyvállalatok esetében a dolgozók 29 százalékát érintik az intézkedések, így az összhatás is kevésbé súlyos.

Tízből négy cégnél emelkednek a fizetések az idén

Idén 10-ből 4 vállalkozás készül fizetésemelésre, az ipari szektorban azonban ez minden második cégre igaz – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

„A kormányzat minimálbér emelési szándékát követően készült kutatásunk szerint a vállalkozások még nem reagáltak érdemben a bejelentésre, ugyanis gyakorlatilag nem változott a fizetésemelésben gondolkodó cégek aránya az előző negyedévhez képest. Idén a cégek 42 százaléka készül béremelésre, és terveik szerint átlagosan ez 4,6 százalékos növekedés lesz” – mondta el a szakember.

A fizetésemelési szándékot a cég mérete ugyan nem, a tevékenységi kör azonban nagymértékben befolyásolja: az iparban dolgozóknak van a legnagyobb (53 százalék), az agráriumban dolgozóknak pedig a legkevesebb (29 százalék) esélye a jelenleginél magasabb fizetésre. Az átlagos béremelés mértéke az ipari cégeknél 5,5 százalék, a kereskedelemben 5,2 százalék, a szolgáltató szektorban 4,3 százalék, az agráriumban pedig 3,4 százalék.