késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Néha megérné trükközni
„Mintha Magyarország a stréber diák szerepére pályázna az EU-ban: semmi olyat nem csinálunk, amivel külpiaci pozícióba tudnánk hozni a magyar tulajdonú kis- és középvállalatokat. Nem feltétlenül kellene exporttámogatásnak hívni, vagy pályázatokban nevesíteni az e törekvést szolgáló eszközöket, módszereket, de figyelembe kellene venni a hazai vállalkozások adottságait, lehetőségeit, amelyek nem versenyképesek a multikéval.” Így vélekedett a Világgazdaságnak egy cégvezető, mintegy summázva a hazai exportőr kkv-k véleményét. Bár számos pályázat, támogatási forma létezik a kkv-szektor számára, s ezeket elvben igénybe vehetik az exportőrök is, a válságkezelés részeként alig kerültek be újabbak ezek közé.
Több uniós rendelet deklarálja: kedvezmények nem nyújthatók az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek támogatására, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez, az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő folyó kiadásokhoz, illetve olyanokhoz, amelyek az exportált mennyiséget befolyásolják – tudatta lapunkkal a gazdasági tárca. Ugyanakkor a vállalkozások általános, közvetlenül exporthoz nem kapcsolódó fejlesztéseinek támogatása nem tiltott.
Így támogatható a cégek részvétele a nemzetközi vásárokon – ez nem közvetlen exporttámogatás, de segíti a kkv-knak a külpiacokon. E célt szolgálja az ITD Hungary által kezelt pályázati rendszer, amely a magyar termékek és szolgáltatások versenyképességének javítását, külpiaci értékesítését kívánja elősegíteni.
Kifejezetten a válságkezelés részeként az Európai Bizottság engedélyével a korábbi rendelkezéseknél egyszerűbb eljárás mellett is nyújthatnak a tagállamok jövő december 31-ig rövid lejáratú exporthitel-biztosítást, ha a magánbiztosítási piacon az adott kockázatra vonatkozóan fedezethiány mutatkozik.
Vélemény
Penziás Tibor. Az Abroncs Hungária Kereskedőház Kft. ügyvezető igazgatója. „Nem csak az exportőr kis- és középvállalatoknak, az egész szférának komoly nehézségei vannak ma Magyarországon. Gyakorlatilag léteznek konstrukciók, pályázatok, támogatások, de ezekkel nem tudnak élni a kkv-k, mivel a feltételek, határidők, elszámolások lehetetlenek, ezeknek csak a multik tudnak könnyen megfelelni. Még az én cégem sem tudja általában teljesíteni a kondíciókat, pedig nem is a legkisebb: évi nyolcmilliárd forint körüli forgalmat bonyolítunk, 160 embernek adunk munkát, beleértve egy nagyon képzett szakmai stábot. Ám még ha sikerül is elnyerni valamilyen pályázati forrást, nem egyszerű hozzájutni a pénzhez: egy éve elnyertünk egy 35 millió forintos állami támogatást, de máig nem kaptuk meg. Tény, előleget felvehetünk rá, de akkor a teljes összegre bankgaranciát kellene adnunk, amely a hitelkeretkorlát terhére megy, azaz a pénz hiányozna a likviditásunkból. A kkv-k jó része különféle adóelkerülési, munkabér-megtakarítási trükkökkel igyekszik fennmaradni – ez pedig versenyhátrányba sodorja a tisztességesen működőket.”Dávid Imre. A Magyar Külgazdasági Szövetsége elnöke, az Agroinvest Zrt. elnöke. „A válság ellenére sem jött létre egy olyan érdemi, versenyképes rendszer, amely segítené a magyarországi exportőr kkv-k külpiaci expanzióját vagy piacmegtartó képességét. A válságkezelő csomag részeként kellettek volna kifejezetten ennek a szférának szóló konstrukciók, amelyek e vállalkozások munkahelymegtartó képességét is segítették volna. A Külgazdasági Kerekasztalon több, erre vonatkozó konkrét javaslat is felmerült, így a külkereskedelmi doktor rendszer működtetése, a külgazdasági kabinet létrehozása, vagy éppen az egy adott ágazatban működő kkv-k rendszerszemléletű összefogása, olyasféle módon, ahogyan korábban az export-fővállalkozói szisztéma működött. Például csak a hazai kis húsüzemek ilyen összefogása révén a résztvevők akár 10 százalékkal növelni tudnák a teljesítményüket, s ezzel 5-6000 munkahelyet tudnának teremteni. Mindenképpen lesz ilyen elmozdulás a piaci szereplők részéről is, de az államnak kellett volna a válság idején ezt gyorsítani, támogatni, s akkor már középtávon lenne mérhető hatás.”
Szakács Tibor. A Mehib vezérigazgatója. „A válság hatására érezhetően megnőtt az érdeklődés a termékeink iránt, mind a vállalkozások, mind a kereskedelmi bankok oldaláról. Ez annak a felismerésnek köszönhető, hogy az exportpiaci kockázatokat kezelni kell; a jelenség másik oka az lehet, hogy az exportőr kkv-k már a meglévő piacoknál kockázatosabbakra is kimerészkednek. Ehhez segítséget nyújt az is, hogy a válságra reagálva módosul a Mehib-törvény, s lehetővé válik, hogy viszontbiztosítással a Magyarországon lévő piac-képes hitelbiztosítók mögé álljunk. Ezzel hozzájárulhatunk a kapacitáscsökkenés megállításához. Az igény nagyságát jelzi: ma azzal számolunk, hogy a parlament jövő januártól a mostani 450 milliárd forintról 500-ra emeli meg a keretünket. Az új tevékenység bevezetésével – reményeink szerint – 200-250 milliárd forintos forgalmat tarthat életben a Mehib. A még a válság előtti termékünk – a kétmillió eurós exportárbevételt el nem érőket támogató konstrukciónk – lassan futott fel, de az elmúlt egy évben ezt is egyre többen veszik igénybe.”
Rétfalvi György. Az ITD Hungary vezérigazgatója. „Az ITD Hungary kereskedelemfejlesztési pályázatán tavaly öszszesen 820 millió forint támogatást kaptak azok a vállalkozások, amelyek sikeresen pályáztak exportfejlesztési akcióik finanszírozására. Az általuk megadott adatok szerint a támogatásból megvalósított programok segítségével több mint 36 milliárd forint exportárbevétel-növekedés várható, ez több mint hatvanszoros megtérülést jelent. Az ügynökség az idén is meghirdette a pályázatot: az 508 millió forintos keretösszegre ezúttal három jogcímen várták a cégek jelentkezését. Ötvenszázalékos intenzitás mellett támogatás igényelhető külföldi kiállításon kiállítóként (akár információs standdal), a kiállítással egyidejűleg szervezett konferencián résztvevőként történő megjelenéshez, a kiállításra készülő prospektusok legyártatásának egyes költségeihez, nemzetközi szervezet tagdíjához, konkrét árucsoportra és/vagy adott célországra vonatkozó komplex marketingterv megvalósításához. A beadási határidő lejártáig, október 31-ig több mint 300 vállalkozás pályázott.”
Dávid Imre. A Magyar Külgazdasági Szövetsége elnöke, az Agroinvest Zrt. elnöke. „A válság ellenére sem jött létre egy olyan érdemi, versenyképes rendszer, amely segítené a magyarországi exportőr kkv-k külpiaci expanzióját vagy piacmegtartó képességét. A válságkezelő csomag részeként kellettek volna kifejezetten ennek a szférának szóló konstrukciók, amelyek e vállalkozások munkahelymegtartó képességét is segítették volna. A Külgazdasági Kerekasztalon több, erre vonatkozó konkrét javaslat is felmerült, így a külkereskedelmi doktor rendszer működtetése, a külgazdasági kabinet létrehozása, vagy éppen az egy adott ágazatban működő kkv-k rendszerszemléletű összefogása, olyasféle módon, ahogyan korábban az export-fővállalkozói szisztéma működött. Például csak a hazai kis húsüzemek ilyen összefogása révén a résztvevők akár 10 százalékkal növelni tudnák a teljesítményüket, s ezzel 5-6000 munkahelyet tudnának teremteni. Mindenképpen lesz ilyen elmozdulás a piaci szereplők részéről is, de az államnak kellett volna a válság idején ezt gyorsítani, támogatni, s akkor már középtávon lenne mérhető hatás.”
Szakács Tibor. A Mehib vezérigazgatója. „A válság hatására érezhetően megnőtt az érdeklődés a termékeink iránt, mind a vállalkozások, mind a kereskedelmi bankok oldaláról. Ez annak a felismerésnek köszönhető, hogy az exportpiaci kockázatokat kezelni kell; a jelenség másik oka az lehet, hogy az exportőr kkv-k már a meglévő piacoknál kockázatosabbakra is kimerészkednek. Ehhez segítséget nyújt az is, hogy a válságra reagálva módosul a Mehib-törvény, s lehetővé válik, hogy viszontbiztosítással a Magyarországon lévő piac-képes hitelbiztosítók mögé álljunk. Ezzel hozzájárulhatunk a kapacitáscsökkenés megállításához. Az igény nagyságát jelzi: ma azzal számolunk, hogy a parlament jövő januártól a mostani 450 milliárd forintról 500-ra emeli meg a keretünket. Az új tevékenység bevezetésével – reményeink szerint – 200-250 milliárd forintos forgalmat tarthat életben a Mehib. A még a válság előtti termékünk – a kétmillió eurós exportárbevételt el nem érőket támogató konstrukciónk – lassan futott fel, de az elmúlt egy évben ezt is egyre többen veszik igénybe.”
Rétfalvi György. Az ITD Hungary vezérigazgatója. „Az ITD Hungary kereskedelemfejlesztési pályázatán tavaly öszszesen 820 millió forint támogatást kaptak azok a vállalkozások, amelyek sikeresen pályáztak exportfejlesztési akcióik finanszírozására. Az általuk megadott adatok szerint a támogatásból megvalósított programok segítségével több mint 36 milliárd forint exportárbevétel-növekedés várható, ez több mint hatvanszoros megtérülést jelent. Az ügynökség az idén is meghirdette a pályázatot: az 508 millió forintos keretösszegre ezúttal három jogcímen várták a cégek jelentkezését. Ötvenszázalékos intenzitás mellett támogatás igényelhető külföldi kiállításon kiállítóként (akár információs standdal), a kiállítással egyidejűleg szervezett konferencián résztvevőként történő megjelenéshez, a kiállításra készülő prospektusok legyártatásának egyes költségeihez, nemzetközi szervezet tagdíjához, konkrét árucsoportra és/vagy adott célországra vonatkozó komplex marketingterv megvalósításához. A beadási határidő lejártáig, október 31-ig több mint 300 vállalkozás pályázott.”-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.