Megéri EU-pénzért lobbizni

Zömében szerencsések azok a pályázók, akik közreműködtek a Magyar Pályázatkészítő Iroda (MAPI) felmérésében: a megkérdezett cégek csaknem háromnegyede (74 százalék) nyert minden beadott pályázatával, míg alig 2 százalék azok aránya, akiknek egyetlenegy támogatási kérelme sem járt sikerrel.

A MAPI nagy fába vágta a fejszéjét: átfogó tanulmányt készített Újratervezés 2010 címmel a vállalkozásfejlesztés és az uniós támogatások rendszeréről, amelyet egy mai konferencián mutat be Budapesten, és egyidejűleg társadalmi vitára bocsát Magyarországon. Nem mindennapi kezdeményezése alátámasztására rendelte meg a vállalkozások pályázati tapasztalatairól szóló felmérést a Forsense közvélemény-kutatónál.

A válaszokból kitűnt, hogy a megkérdezettek közül a legtöbb – 44 százalék – csak egy, 28 százalék kettő és 15 százalék három pályázatot adott be, de akadt olyan is, aki tíz kérelemmel szeretett volna európai uniós vagy hazai támogatáshoz jutni az elmúlt három évben – tudtuk meg Essősy Zsombortól, a pályázatkészítő cég vezérigazgatójától. A válaszoló cégek átlagosan 2,07 pályázatot adtak be, ebből átlagosan 1,76-ot bíráltak el kedvezően. Másként számolva: a benyújtott 292 pályázatból 239 nyert. Így, ha a két módszert egybevetjük, még jobb, 82-85 százalékra tehető a sikeres pályázatok aránya a vállalatok elmondása alapján.

Tanulságosak azok a válaszok is, amelyekből kiderül, mennyire fontos Magyarországon a lobbierő a pályázás során. A megkérdezettek több mint fele, 53 százaléka tartja nagyon fontosnak vagy fontosnak ezt, mert úgy véli, az elbírálásnál érdemi szerepe van az ügyes lobbizásnak. A pályázati rendszerrel kapcsolatos elégedettség mérésénél pozitív irányba kiugró értékelést (68 pont) az állami szervek ellenőrzési tevékenysége (például a helyszíni ellenőrzés), negatív irányba kiugrót (47 pont) pedig a pályázati jelentéstételi kötelezettség adminisztrációja, illetve bonyolultsága kapott. A többi négy felsorolt szempont hasonló, közepesnél valamivel jobb értékelést kapott: a pályázati megjelenések tervezettsége, előreláthatósága (57 pont), a pályázatok elbírálása (időigény, szakszerűség, 56), a szerződéskötések és -módosítások módja, nehézsége (57), a pályázati pénzek kifizetése (56).

A felmérés során rákérdeztek arra is, hogy az adott cég nyertes pályázatai között volt-e olyan, amelynél nem sikerült lehívni teljes mértékben az elnyert támogatást. Erre 26 százalék válaszolt igennel, 62 százalék nemmel.

Elgondolkodtató kép alakult ki azokból a válaszokból is, amelyek az elutasított pályázatokhoz kapcsolódtak. Ezek szerint igen magas, 41 százalék azoknak az aránya, akiknek fogalmuk sincs, miért nem nyertek, és ezt 24 százalékkal növelik azok, akik rejtélyes „egyéb” okokra hivatkoztak kudarcuk magyarázataként. Csak a válaszolók fennmaradó hányada jelölt meg konkrét okot az elutasításra: 8 százalék a pályázatíró hibájára, 14 százalék az elbírálás szakszerűtlenségére/hibájára és – figyelemre méltó módon – 22 százalék cége téves projektelgondolására hivatkozott.