Programok már vannak, forrás még alig
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Németországban – ahol a müncheni Ifo kutatóintézet felmérése szerint tavaly nyár óta szinte folyamatosan romlottak a hitelhez jutási feltételek – tegnap válságtanácskozásra hívta össze Rainer Brüderle gazdasági miniszter a pénzügyi szektor és a vállalatok képviselőit. Utóbbiak attól tartanak, hogy a banki tartalékolási követelmények szigorítása nyomán elviselhetetlenül alacsony szintre csökkenhet a hitelezési hajlandóság, és ez finanszírozási válságot és csődhullámot indíthat el a kkv-k körében. Brüderle emiatt ígéretet tett a válságkezelő alap felhasználásának megkönynyítésére: az állam ezentúl a bankok vállalati hitelportfólióinak eladására is garanciát vállalhat. A 115 milliárd eurós alapból eddig mindössze 10,9 milliárdot vettek igénybe a vállalatok.
A legnagyobb német hitelintézet, a Deutsche Bank vezérigazgatója, Josef Ackermann februárban bejelentette egy 300 millió euró értékű, kedvezményes kkv-hitelezési alap létrehozását. A lépést a hitelcsapokat zárva tartó bankok elleni egyre határozottabb támadások váltották ki. Kormányzati részről Franciaországban tapasztalható e téren a legerősebb nyomás. Nicolas Sarkozy elnök nemrég ismét személyesen egyeztetett a bankok vezetőivel a reálgazdaság hitelekkel való ellátásáról, ezután a francia bankszövetséget és egyúttal a BNP Paribas-t irányító Baudoin Prot bejelentette: az iparág az idén 96 milliárd euró kölcsönt bocsát a kkv-k rendelkezésére (igaz, ez csupán 3 százalékkal több a 2009-es értéknél).
Nagyszabású kezdeményezésekben máshol sincs hiány, hiszen a válság kezdete óta az EU-tagországok többsége jelentősen bővítette vállalkozásfejlesztési, válságkezelési arzenálját. A spanyol kormány éppen a múlt héten jelentett be egy programot, amely 200 ezer euróig terjedő kedvezményes kölcsönt ígér a kkv-knak. A napokban egy EU-szintű mikrohitelprogram elindításáról is egyezség született a szakminiszteri tanácsban (VG, március 9., 5. oldal).
Az Egyesült Államokban február végén kezdődött meg a törvényhozási vita egy 30 milliárd dolláros kisvállalkozás-támogatási programról. Barack Obama elnök előterjesztése szerint a források kezelését vállaló bankok alapesetben ötszázalékos kamattal lennének kötelesek visszaadni az állam pénzét, de az újonnan kkv-hitelezésre fordított összegek csökkentenék a kamatot, különösen akkor, ha gyorsan kihelyezik azokat. Egy másik formálódó jogszabály 2-ről 5 millió dollárra emelné a kisvállalkozás-fejlesztési hivatal (SBA) egyes hitelkonstrukcióinak maximális összegét, a mikrohitelprogramban pedig 35 ezerről 50 ezerre nőne a határ.
A 30 milliárd dolláros program vitájában ugyanakkor a vállalkozásfejlesztési konstrukciók többségének sarokpontját, a hitelek kereskedelmi bankokon keresztül való kihelyezését is támadás érte. A vállalkozók felvetették, hogy – miután szerintük a közpénzekből feltőkésített bankok nem segítenek a reálszférának – a támogatásokat közvetlenül az SBA-nak kellene folyósítania. TG
Vállalkozástámogató intézkedések
(az EU-tagállamokban jellemző megoldások, a gazdasági válság kezdete óta)Közvetlen támogatás: Általában vissza nem térítendő vagy visszatérítendő támogatás, kamattámogatás, kedvezményes kölcsön vagy hitelfelvételhez nyújtott garanciavállalás formájában adják a kormányok, de Szlovákiában például az adószabályok megsértéséért kiszabott bírságok elengedését is lehetővé teszi a rendelkezés. Az EU előírásainak megfelelően cégenként legfeljebb 500 ezer euró adható. Egyes államok (például Ausztria) meghatározott keretösszeggel nyitották meg a programot, másutt nincs határ.
A kockázati tőkeforrások bővítése: Az állami és a helyi hatóságok növelik hozzájárulásukat az ilyen alapokhoz, emelik az egy-egy cégnek nyújtható támogatás nagyságát (12 hónap alatt összesen 1,5 millióról 2,5 millió euróra) és csökkentik a megkövetelt magánforrások arányát.
Exporthitelgarancia-programok: A piacon elérhető konstrukciók megfogyatkozása miatt indította néhány tagállam.
Kedvezményes hitel környezetkímélő termékek gyártóinak: A német és a francia kormány rendelkezése értelmében a kamatkedvezmény kkv-k esetében legfeljebb 50, nagyvállalatoknál 25 százalékos lehet.
Agrártermelőknek nyújtott támogatás: Az EU előírásainak megfelelően legfeljebb 15 ezer euró lehet. Keretösszegként Németország 100, Franciaország 700 millió eurót határozott meg.
Közvetlen támogatás: Általában vissza nem térítendő vagy visszatérítendő támogatás, kamattámogatás, kedvezményes kölcsön vagy hitelfelvételhez nyújtott garanciavállalás formájában adják a kormányok, de Szlovákiában például az adószabályok megsértéséért kiszabott bírságok elengedését is lehetővé teszi a rendelkezés. Az EU előírásainak megfelelően cégenként legfeljebb 500 ezer euró adható. Egyes államok (például Ausztria) meghatározott keretösszeggel nyitották meg a programot, másutt nincs határ.
A kockázati tőkeforrások bővítése: Az állami és a helyi hatóságok növelik hozzájárulásukat az ilyen alapokhoz, emelik az egy-egy cégnek nyújtható támogatás nagyságát (12 hónap alatt összesen 1,5 millióról 2,5 millió euróra) és csökkentik a megkövetelt magánforrások arányát.
Exporthitelgarancia-programok: A piacon elérhető konstrukciók megfogyatkozása miatt indította néhány tagállam.
Kedvezményes hitel környezetkímélő termékek gyártóinak: A német és a francia kormány rendelkezése értelmében a kamatkedvezmény kkv-k esetében legfeljebb 50, nagyvállalatoknál 25 százalékos lehet.
Agrártermelőknek nyújtott támogatás: Az EU előírásainak megfelelően legfeljebb 15 ezer euró lehet. Keretösszegként Németország 100, Franciaország 700 millió eurót határozott meg.-->
