Skanzen vagy fejlődő gazdaság?
A korábban mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó – lemondott – államtitkárral, egyetemi tanárral, Ángyán József fideszes országgyűlési képviselővel egy esztergomi nyilvános konzultációt követően beszélgettünk. Maradt még miről. Az alapkérdés nem változott: Kié legyen a magyar termőföld, és hogyan?
– Szinte naponta halljuk, hogy a nagybirtokok hatékonyabban tudnak működni, mint a kisbirtokok. Ebben elvben van logika. Ön viszont másként látja.
– Nem véletlenül épül az európai agrármodell is a kis- és közepes családi gazdasági és szövetkezeti modellre. Igaz ez sok, fejletlennek, versenyképtelennek, elmaradott mezőgazdaságúnak egyáltalán nem nevezhető országra is. Magyarországon ugyanakkor jelenleg az úgynevezett nagybirtokok átlagmérete 3164 hektár. Ennél csak Csehország és Szlovákia nagybirtokainak átlagmérete nagyobb.
– Mitől versenyképes egy-egy gazdaság?
– Az európai birtokrendszer a versenyképességét – szemben a dél-amerikai modellel – nem az egyes gazdaságok méreteinek növelésével vagy a nagy integrátoroknak egyoldalúan kiszolgáltatott, úgynevezett fürtök kialakításával, hanem e kisebb mozaikok szövetkezésével, közös beszerzési, tárolási, feldolgozási és/vagy értékesítési, de akár a helyi közösséggel együtt szervezett fogyasztási vagy hitelszövetkezetek, önkéntes társulások létrehozásával képes igen hatékonyan biztosítani. Az alulról szerveződő szövetkezet ugyanis a teljes vertikum eredményét visszaosztja az azt létrehozó termelői, fogyasztói közösségeknek, családoknak, így a tevékenységek teljes haszna hozzájuk kerül, helyben marad. Nálunk is ezért volt olyan hatékony és sikeres a háború utáni kommunista hatalomátvétellel szétvert Hangya szövetkezeti rendszer.
– Lehet általánosítani az állami földpályázatokkal kapcsolatos tapasztalatait?
– Eddig Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megyei részletes elemzéseim vannak. A mintegy 10 300 hektár bérbe adott föld nyolcvan százalékát, száznegyvenkét nyertes pályázattal, mindössze huszonöt olyan nagy érdekeltség szerezte meg, amelyek átlagosan 324 hektárnyi, húsz évre szóló állami földbérlethez jutott. A nyertes pályázók háromnegyed része nem helyben lakó, illetve nem helyi érdekeltségű a cég.
– Néhányan az ön véleményét skanzenteremtő szándékú ötletnek minősítik.
– Az európai és saját hagyományainknak is megfelelő gazdaságszerkezetet többen minősítették nagyívűen versenyképtelen skanzennek. Ha ez valóban így lenne, akkor Európában már valószínűleg régen meg is szűnt volna a mezőgazdaság, ám ez láthatóan nem így van. Olyannyira nem, hogy például a kisparaszti gazdálkodást soha fel nem adó, ugyanahhoz az európai közösséghez tartozó, velünk együtt csatlakozott Lengyelország állattenyésztése még saját hazai piacainkról is kiszorította azt a magyar állattenyésztést, amely állítólag a versenyképesebb, nagy, szakosított, iparszerű állattartó telepekre szorult vissza. És akkor Franciaország, Németország vagy éppen Dánia említett méretekkel jellemezhető „versenyképtelen skanzen-mezőgazdaságáról” vagy falvainak, vidékének állapotáról már ne is beszéljünk. Erre azért a nagybirtokos skanzenezőknek egyszer végre értelmes és hihető magyarázatot kellene adniuk.
Családi gazdaság vagy dél-amerikai típusú nagybirtokrendszer
A társadalmi teljesítményei, életképességi mutatói lényegesen jobbak, költségei pedig lényegesen alacsonyabbak a családi gazdasági és szövetkezeti modellnek mint a dél-amerikai típusú tőkés nagybirtokrendszereknek. Ez Ángyán József véleménye. Hozzátette: fontos kérdés a foglalkoztatás. Ugyanakkora – mintegy 3,4 millió hektárnyi – termőterületen gazdálkodva a zömében társas vállalkozási formában működő tőkés nagybirtok ma nálunk mindössze 85 ezer bérmunkást foglalkoztat, míg a kis, közepes egyéni gazdaságok – a teljes és részmunkaidős önfoglalkoztatást és a bérmunkát is figyelembe véve – körülbelül 358 ezer embernek adnak munkát, megélhetést.Ha a Nemzeti Vidékstratégiában 2020-ra célul kitűzött 700 ezres mezőgazdasági foglalkoztatást el kívánjuk érni, akkor vitathatatlanul a kis, közepes egyéni gazdaságokat és a versenyképességüket, életképességüket növelő szövetkezeteiket kell segítenünk, megerősítenünk. Ráadásul ha a tőkés nagybirtok – mint általában – csupán néhány termék monokultúrás, energia-intenzív, iparszerű tömegtermelésére rendezkedik be, akkor még kevesebb embert tud eltartani ugyanaz a földterület.
Ha a Nemzeti Vidékstratégiában 2020-ra célul kitűzött 700 ezres mezőgazdasági foglalkoztatást el kívánjuk érni, akkor vitathatatlanul a kis, közepes egyéni gazdaságokat és a versenyképességüket, életképességüket növelő szövetkezeteiket kell segítenünk, megerősítenünk. Ráadásul ha a tőkés nagybirtok – mint általában – csupán néhány termék monokultúrás, energia-intenzív, iparszerű tömegtermelésére rendezkedik be, akkor még kevesebb embert tud eltartani ugyanaz a földterület. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.