Nem csak a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból zárja ki magát az a cég, amely nem tartja a dolgozói kétharmadának tavalyi nettó bérét, hanem az uniós pályázatokon sem indulhat – derítette ki a Világgazdaság. A vonatkozó rendelet szerint az elvárt béremelést nem teljesítő munkáltatók a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig nem vehetnek részt közbeszerzési eljáráson, és nem részesülhetnek a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban sem. Ez azonban mindazon pályázatokra is érvényes, ahol a támogatás társfinanszírozása jön központi költségvetésből vagy elkülönített állami pénzalapokból – erősítette meg lapunknak Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Márpedig ez a kitétel az EU-támogatások nagy részére, a felzárkóztatási alapok Új Széchenyi-terv alá sorolt kiírásaira is érvényes. „Minden bizonnyal csökkenti a cégek pályázói kedvét a gazdaságfejlesztési uniós támogatásoknál, hogy az elvárt béremelés be nem tartása az EU-pályázatokból is kizárja a cégeket” – véli Glósz Andrea, az uniós pályázatírással foglalkozó Glósz és Társa Pénzügyi Tanácsadó Iroda ügyvezető igazgatója. Szerinte számos kis- és középvállalkozás fog úgy dönteni, hogy inkább nem indul el az uniós pályázatokon, mivel a nehéz gazdasági körülmények miatt nem tudja vállalni a béremelésből fakadó pluszterheket. A szakértő szerint az elvárt béremelés elmaradásának szankcionálási rendszerének kialakítása során a döntéshozók nem gondolták végig, hogy az milyen következményekkel jár majd a cégek pályázati aktvitására.
Hatezer milliárd a tét
A 2007–13-as ciklusban az ország számára elkülönített mintegy 8000 milliárd forintos keretből eddig 2300 milliárdot fizették ki. Az uniós projektek pénzügyi zárását 2015 végéig lehet megtenni, így a következő négy évben közel 6000 milliárd forintnyi forrás vár kifizetésre.Az elmaradó pályázatok ráadásul gátolják annak a kormányzati célnak a megvalósulását, hogy minél hamarabb és minél nagyobb mértékben hívjuk le a rendelkezésre álló több ezer forintnyi uniós forrást. Nem megoldás az elbocsátás sem, a törvény ugyanis ezt a kiskaput bezárta, és a pályázatoknál sem szerencsés. „Számos pályázat esetében létszámtartási kötelezettséget kell vállalniuk a cégeknek, ami a jelenlegi gazdasági környezetben amúgy is komoly terhet ró a vállalkozásokra” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Azt a lehetőséget, hogy a cégek elvileg pályázhatnak majd a béremelés miatti kompenzációra, Glósz Andrea úgy értékelte, hogy az megint egy külön pályázat lesz, külön adminisztrációval. „Nem hozza meg azt az eredményt, ami miatt érdemes lenne ezt a kört végigjárni. A megoldás az lehetne, ha az elvárt béremelés hiányának szankcionálása nem vonatkozna az uniós, illetve hazai támogatásokra” – mondta a szakértő.
Emellett az is bizonytalanságot okoz Glósz Andrea szerint, hogy jelenleg még nem ismert, milyen módon fogják a hatóságok a béremelést ellenőrizni. Elképzelhető, hogy a béremelés a pályázati útmutatóban fog megjelenni jogosultsági feltételként, de lehet, hogy a projektek szerződéskötésénél, elszámolásánál, vagy a monitoring ellenőrzése során fogják kérni a béremelésre vonatkozó dokumentumokat. Így előfordulhat, hogy egy adott cég a támogatási szerződés aláírása után szembesül azzal, hogy vissza kell lépnie egy már jóváhagyott támogatástól, vagy utólag derül ki, hogy vissza kell fizetni a támogatást.
Az agrártermelőknek járó közvetlen kifizetéseknél más a helyzet, ám ott sem tiszta a kép. „Mindazon uniós támogatások esetén, ahol közvetlen brüsszeli forrásból fizetik ki a dotációt, biztosan nem tehetnek ilyen kikötést, így például a területalapú támogatások esetében nem támasztható ilyen feltétel. A nemzeti hozzájárulást (top-up) viszont állami forrásból finanszírozzák, így ezeket érintheti a bérkompenzáció” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. A Lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezetője kifejtette: 90 főt foglalkoztató cégénél összesen 25 millió forint pluszkiadást jelent majd a béremelés. „Ez azonban nem teljesíthető minden dolgozónál, lesznek munkavállalók, akiket el kell küldenünk” – tette hozzá. Az így eljáró cégek nem számíthatnak a kompenzációval járó állami juttatásokra, hiszen annak feltétele, hogy a dolgozók létszáma ne csökkenjen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.