Vergődik a magyar gazdaság, alig van remény

Összességében az idén az első negyedévben közel 25 százalékkal nőtt az eljárások száma az amúgy sem alacsony bázishoz, a  tavalyi év hasonló időszakához képest. Magyarország kénytelen külföldi bizalomra, tőkére, forrásokra támaszkodni, hiszen a lanyha belső kereslet nem képes felfelé húzni a gazdaságot. A belső kereslet bővülésére pedig nincs remény sem rövid-, de még középtávon sem, ezért sem lehet gyors és radikális váltást végrehajtani a külső forrásbevonásban, a külföldi piacokkal való együttműködésben - állítja Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója.

A hazai gazdálkodóknak is komoly elvárása is a kiszámítható környezet, hiszen csak ilyen közegben képesek eredményesen működni. Ám a már hatályba léptetett, valamint a már bejelentett kormányzati intézkedések - egyebek között az általános forgalmi adó, valamint a munkára rakódó járulékok emelése -, a gazdálkodási környezet folyamatos és gyors változása bizalmatlanságot növelő tényező, pedig bizalom nélkül nem működhet jól a gazdaság.

Ha figyelembe vesszük az adott szektorban működő vállalkozások számát, azaz a kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot, akkor a faipar, a turizmus és vendéglátás, valamint az építőipar áll az első három helyen, de az országos átlag felett található számos szektor, mint a kereskedelmi vállalkozások, a textilipar, a fuvarozást végzők, illetve a logisztikai tevékenységet folytató vállalkozások.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (17,47 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,88 százaléka). Jellegzetes eltéréseket a nagykereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 10,24 százaléka, összesen bejegyzett cégek 8,94 százaléka), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 7,63 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 5,55 százalék-), regisztrált a Coface.
 
Számos ágazatban a belső kereslet pangására vezethető elsősorban vissza a kockázatok növekedése. Ez jellemző többek között a kis- és nagykereskedelemre egyaránt. Ennek több okát sorolja Szilágyi Péter, kezdve a végtörlesztések miatt felélt megtakarításoktól, az egyelőre kedvezőtlen kimenetelű adóváltozásokon és a megdrágult áru- és szabad felhasználású hiteleken át, egészen a megtakarítási hajlandóság növekedéséig.

Ezek az okok abban is közrejátszanak, hogy romlott a cégek pozíciója az idegenforgalom és a vendéglátás területén, s hogy a nyomdai és kiadói cégek helyzete is lejtőn van. Ez utóbbi területeken hozzájárult a kereslet szűküléséhez a marketing célú nyomtatványok példányszámának csökkenése és a sajtópiacon végbemenő egyéb változások hatása is, mint például a nyomtatott sajtótermékek iránti kereslet folyamatos csökkenése. A legnagyobb változást az ingatlangazdálkodást végző cégek produkálták.