Veszendőbe menő kedvezmények

A kisvállalkozások sokszor nem használják ki a cégvezetés és az adózás terén jelenleg is meglévő erőforrásokat – vélik az RSM DTM tanácsadó cégnél. Ez többek között abban mutatkozik meg, hogy a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) sokkal kevésbé hatékony működésűek, mint a Lajtán túli társaik.

A kkv-szektor a munkavállalók közel 70 százalékát foglalkoztatja és az adóbevételek kétharmadát teljesíti Magyarországon. Hatékonyságuk viszont jelentősen kisebb, mintegy a fele a nagyvállalatokénak. Árulkodó mutató az is, hogy a határon átnyúló adózás költsége a kkv-knál eléri a bevétel 2,5 százalékát, míg a nagyvállalatoknál ez csupán 0,02 százalék.

E lemaradás mögött természetesen több tényező húzódik meg. Ezek közé tartozik a vállalkozási készség és az alkalmazotti felkészültség hiánya, ugyanakkor a hektikus gazdaságpolitika, a tisztességtelen verseny és a túl magas elvonási szint is – véli Kalocsai Zsolt, az RSM DTM vezérigazgatója.

Maguk a kkv-k is sokat tehetnek azonban azért, hogy ne eleve versenyhátrányból lépjenek a piacra, és az újabb, akár határon túli piacok meghódítása ne legyen lényegesen drágább számukra, mint a multik esetében. E feladatok közé tartozik a reális és kidolgozott céges vízió megalkotása, valamint a cash flow és az adóterhelés alapos és előrelátó tervezése.

Ez utóbbi területen további lehetőségeket, kedvezményeket is érdemes szem előtt tartani. „Évi 50 millió forintos adóalapig lehetőség van a szokásos 19 százalék helyett csupán 10 százalékos társasági adó fizetésére. Sokszor azonban át kell tekinteni a tevékenységet és a pénzügyi folyamatokat ahhoz, hogy az adott vállalkozás beleférjen ebbe a keretbe” – fogalmazott egy múlt heti háttérbeszélgetésen Kalocsai Zsolt. Hozzátette: a kedvezmény igénybevétele számos feltételhez kötött, fontos, hogy a cég ezeket is szem előtt tartsa.

Egy másik kedvező lehetőség az úgynevezett kisvállalkozói adókedvezmény, amely 30 millió forintos adóalapig vehető igénybe. Ennél magasabb a limit a fejlesztési tartalék esetén, ezen a címen ugyanis akár 500 millió forint, az adózás előtti eredmény 50 százaléka is „félretehető”. Itt arra kell odafigyelni, hogy a felhasználásra a tartalékolást követő hat éven belül sor kerüljön. A szakképzési hozzájárulás sem elhanyagolható tétel egy kisvállalkozás életében, így érdemes tisztában lenni a felhasználás lehetőségével a munkavállalók képzésére – itt azonban szintén számos rendelkezésnek meg kell felelni.

Egyelőre ezek a lehetőségek adottak, Kalocsai Zsolt szerint azonban a kormány a következő években számos könnyítéssel segíthetné elő a kisvállalkozások fejlődését. Ezek közé tartozik a vállalkozói osztalékadóztatás, valamint az üzletrészek öröklését terhelő illeték újragondolása. Szélesíteni kellene a kisvállalkozói adókedvezmény körét, és ki kellene dolgozni a részmunkaidős foglalkoztatás kedvezményrendszerét is. VG

szervezeti felépítés, felelősségi körök meghatározása

hatékony számviteli és kontrollingrendszer

vezetői jelentések, mérés, viszszamérés

cash flow és adótervezés

munkavállalók érdekeltségi rendszerének kidolgozása

PR-stratégia, tudatos márka- és cégépítés

a külföldi befektetési környezet megismerése, adózási és finanszírozási háttér felmérése

Forrás: RSM DTM, VG-gyűjtés

szervezeti felépítés, felelősségi körök meghatározása

hatékony számviteli és kontrollingrendszer

vezetői jelentések, mérés, viszszamérés

cash flow és adótervezés

munkavállalók érdekeltségi rendszerének kidolgozása

PR-stratégia, tudatos márka- és cégépítés

a külföldi befektetési környezet megismerése, adózási és finanszírozási háttér felmérése

Forrás: RSM DTM, VG-gyűjtés Uniós körkép Az EU-ban a működő vállalkozások több mint 99 százaléka a kkv-k közül kerül ki, és az unió hozzávetőlegesen 75 millió munkahelyet köszönhet nekik. Az uniós GDP közel 60 százalékát ők adják. Az összes vállalkozás 91,5 százaléka tíz főnél kevesebbet foglalkoztat, 7,3 százalék a kis-, egy százalék a közép- és 0,2 százalék a nagyvállalatok aránya.-->