Megsemmisített „teljhatalom”

Mégsem lehet indoklás nélkül felmenteni a kormánytisztviselőket – határozott az Alkotmánybíróság (AB) tegnap azzal, hogy megsemmisítette a kormány ősszel elfogadott rendelkezését. A testület egyhangúlag döntött a 16 indítványban kifogásolt jogszabály hatályon kívül helyezéséről, határozata 2011. május 31-i hatállyal él csak.
E dátum szükségességét az AB azzal indokolta, hogy így az előző hónapokra hatályban maradhat a kormánytisztviselők lemondására is vonatkozó előírás, s kellő idő áll a kabinet rendelkezésére egy új szabályozás megalkotásához. A taláros testület leszögezi: nem azt kifogásolják, hogy a kormány egyszerűsíteni kívánja a kormánytisztviselők menesztését, hanem azt, hogy a jelenlegi szabályok korlátlan jogosítványokat adnak a munkáltatók kezébe az elbocsátás terén. Különösen úgy, hogy a közintézmények döntését a bíróság előtt sem lehet vitatni. Ez a korlátlan jogosultság már magának a közszolgálatnak a gyakorlását is akadályozza – állapították meg a bírák.

A közpénzek „lenyúlása” ügyében nem először akasztja össze bajszát a kormány és az AB. Ugyanebbe a témakörbe tartozik az a törvény is, amely 98 százalékos adóval sújtja a közszférából származó, két-, illetve 3,5 millió forintot meghaladó végkielégítéseket. Ősszel egyszer már elkaszálta az erről szóló jogszabályt a taláros testület, ezt a kormány villámsebesen azzal „honorálta”, hogy öt évre visszamenőleg vezette be a kifogásolt rendelkezéseket, az AB jogkörét pedig jelentősen szűkítette.

Az, hogy tegnapi döntésüknek milyen lesz a kormányzati fogadtatása, napokon belül kiderülhet, a szakszervezetek azonban azonnal üdvözölték a határozatot. „Örülünk annak, hogy az AB helytadott tavaly nyári beadványunknak, hiszen ezzel beigazolódott, hogy megalapozott volt a véleményünk” – mondta a Világgazdaságnak Árva János. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke hozzátette: meglepő, hogy a döntés csak május 31-től él. „A kormánytisztviselők jogállását érintő döntés után bízunk benne, hogy az AB a külön kezelt köztisztviselők esetében sem határoz másként” – jelentette ki.

„Szakszervezeti sikerként értékelem a döntést, de elkeserítőnek tartom, hogy a kormány és a parlament nem figyelt oda ránk, amikor mindezt alkotmányellenesnek tartottuk” – fogalmazott Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Az igazi siker a stabil demokrácia lenne, ahol még kétharmad esetén is egyeztetni kell a társadalmi szereplőkkel. „Május 31-ig az alkotmánybírósági döntés ismeretében további kormánytisztviselők elbocsátása inkorrekt lenne” – véli. BL–KR

Kényes ügyek kerülnek még terítékre

Tíz- és százezrek figyelik árgus szemekkel, hogy az AB mikor határoz a magán-nyugdíjpénztári tagokat az állami tb-be „visszaterelő” törvények, az eredetileg oda befolyó járulékok „átirányítása” vagy a visszamenőleges hatályú adókivetés ügyében. A testületnek annyiból nehéz a helyzete, hogy az őszi jogkörszűkítés után adókat és járulékokat érintő ügyekben csak akkor van illetékessége, ha azok érintik az emberi méltóságot és az alapvető szabadságjogokat.

Ugyanígy vélekedtek a bírák arról, hogy egy törvényhez a zárószavazás előtt nyújtanak be érdemi módosítót, akkor, amikor elvileg már csak a törvények közötti koherenciazavarokat lehetne kiküszöbölni. -->