Választás 2024: Győzött a Fidesz, függőben a főpolgármesteri szék, bizakodhat Ursula von der Leyen

Rekordrészvétel mellett zajlottak Magyarországon vasárnap a 2024-es európai parlamenti (EP), helyi és nemzetiségi önkormányzati választások, és a szavazatok zömének megszámlálását követően Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: a Fidesz-KDNP szövetség legyőzte a régi és az új ellenzéket is. Az európai politikai fronton könnyebbé válhat a magyar kormányzópártok helyzete, mert a választások erős jobbratolódást hoztak, de a régi viták valószínűleg nem szűnnek: az eredmények alapján Ursula von der Leyen esélyt kapott, hogy megmaradjon az Európai Bizottság élén.  

A szavazás nagy tétjét mutatja, hogy több európai uniós tagállamban is nagyon magas volt a részvétel, Magyarországon például rekordot ért el, 58  százalék körül, a 2019-es kevesebb mint 50 százalék után. 

Orbán Viktor kormányfő a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén a szavazatok zömének összeszámlálását követően azt jelentette be: a szövetség mindkét választást megnyerte, és ezzel megerősítést nyert békepárti politikája.

– mondta a miniszterelnök.

Vidéken tarolt a Fidesz, Budapesten nem dőlt el, bukott-e Karácsony Gergely

Az adatok 90 százaléknál is nagyobb feldolgozottsága mellett a következő eredmények születtek:

• A vármegyék mindegyikében a Fidesz-KDNP szerezte meg a közgyűlési többséget.
• A vármegyeszékhelyek zömében a Fidesz-KDNP adja a polgármestert (kivéve: Győr, Szombathely, Tatabánya, Pécs, Szeged,  Békéscsaba, Szolnok), és a képviselő-testületi többséget. 
• Budapesten  98,4 százalékos adatfeldolgozottság mellett 47,5 százalék közelében alakult Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester, illetve kihívója, Vitézy Dávid eredménye (akinek javára pénteken visszalépett Szentkirályi Alexandra, a Fidesz jelöltje). Vitézy, aki várhatóan párszáz szavazatos hátránnyal végzi a számlálást, bejelentette: újraszámlálást fog kérni, mert nagyon magasan – 25 ezer körül – alakult az érvénytelen szavazatok száma.
• Akárki lesz a főpolgármester, a fővárosi közgyűlésben nem lesz könnyű dolga a többség megszerzésében: a 99 százalékos feldolgozottásgú adatok szerint 10 mandátumot szerez a Fidesz, ugyancsak 10-et az "új" ellenzék, Magyar Péter Tisza pártja, hetet a Párbeszéd-Zöldek-DK-MSZP koalíció, hármat a Kétfarkú Kutya Párt és szintén hármat a Vitézyt támogató LMP-Zöldek szövetség. 
• A 23 fővárosi kerületben hat polgármesteri széket nyert a Fidesz, ugyanannyit, mint korábban.
• Az EP-választás toronymagas győztese szintén a Fidesz-KDNP lett: a szavazatok 44,5 százalékát besöpörve 11 mandátumot szereztek. Tavaly még a Gyurcsány Ferenc fémjelezte Demokratikus Koalíciót (DK), illetve szatellitjeit jósolták volna a második helyre, ezt azonban az "új ellenzék", Magyar Péter Tisza Pártja elcsente előlük: a listán 29,8 százalékot szerezve hét mandátumhoz jutnak az EP-ben. Magyar Péter mindjárt  be is jelentette, hogy a jövőben a Tisza Párt kíván a Fidesz fő ellenzéki kihívója lenni az általa "kék Fidesznek" titulált DK helyett. A DK-MSZP-Párbeszéd-Zöldek koalíció egyébként várhatóan két mandátumhoz jut az EP-ben, a jobboldali Mi Hazánk egyhez, a Momentum pedig kiesett az EP-ből.

Jobbra billent az Európai Unió, de kérdés maradt, hogy fordul-e

Kétségtelenül jobbra tolódott el az Európai Unió a vasárnapi európai parlamenti választás után, de kérdéses marad, az Európai Bizottság élén, illetve a fő politikai kérdések kezelésében hoz-e ez jelentős változást.

A jobbra fordulás első nagy politikai áldozata a francia elnök Emmanuel Macron, aki előrehozott nemzetgyűlési választásokat jelentett be, miután pártja megsemmisítő vereséget szenvedett a radikális jobboldali Nemzeti Tömörüléstől a vasárnapi európai parlamenti választáson.

A radikális jobboldal győzött Hollandiában és Ausztriában is. Németországban a franciákhoz hasonlóan előrehozott választást követelt Markus Söder bajor kormányfő, miután a kereszténydemokrata CDU-CSU szövetség vastagon megelőzte Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata-zöld-liberális koalíciójának pártjait, akik ráadásul a második helyen végzett radikális jobboldali AfD mögé is szorultak. Olaszországban a szintén kemény jobboldali Giorgia Meloni kormányfő pártja aratott győzelmet.

A radikális- és középjobb pártok előretörése ellenére egyáltalán nem biztos, hogy Ursula von der Leyennek – akivel a magyar jobboldali kormány visszatérően keveredett politikai vitákba, és akinek vezetése alatt Magyarországnak járó forrásokat fagyasztott be Brüsszel – távoznia kell az Európai Bizottság elnöki székéből. 

Von der Leyen egyenesen győzelmet jelentett be, hiszen az ő pártja, a jobbközép – kritikusai szerint balra tolódott – Európai Néppárt szerezte meg a legtöbb mandátumot, akiknek a segítségével nem lehetetlen, hogy az elnökasszony többségi koalíciót építhet újra a 720 fős Európai Parlamentben, akár a meggyengül baloldali, illetve liberális pártok támogatásával.

Az előzetes eredmények szerint az EP fő csoportjai a következő eredményt érték el:

• Európai Néppárt: 25,6%, 184 mandátum (+8 2019-hez képest)
• Szocialisták és Demokraták: 19,3%, 139 (0)
• Renew Europe (liberálisok): 11,1%, 80 (-22)
• Európai Konzervatívok és Reformerek: 10,1%, 73 (+4)
• Identitás és Demokrácia (jobboldali euroszkeptikusok): 8,1%, 58 (+9)
• Zöldek: 7,2%, 52 (-19)
• Baloldal: 5%, 36 (-1)
• Frakción kívüliek: 13,6%, 98 (+36)