Átrendeződnek az etnikai arányok Európában, az Eurostat kimutatta, és nem is lassan
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Unió népessége a negyedik egymást követő évben növekedett, január elsején elérte a 450,4 milliót, ami 1 070 702-vel több az előző évinél, az uniós népességnövekedés főként a migrációnak tulajdonítható – közölte az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken.
A jelentés szerint 2012 óta az EU népességének a több halálozással, mint születéssel járó csökkenését felülmúlja a migrációs számok emelkedése.
Az EU népessége az 1960-as 354,5 millióról 2025. január 1-jére 450,4 millióra nőtt, ami 95,9 millió fős növekedés. Az uniós népességnövekedés üteme az elmúlt évtizedekben fokozatosan lelassult:
a 2005–2024 közötti időszakban átlagosan évente mindössze mintegy 0,9 millió fővel nőtt, szemben az 1960-as éves átlagosan mintegy hárommilliós növekedésével.
Az uniós országok közül a legnépesebb Németország 83,6 millió lakossal, míg a legalacsonyabb lakosságszámmal Málta (0,6 millió) rendelkezik.
- Az EU-ban jelenleg legnépesebb Németországot, amely az EU lakosságának 19 százalékát teszi ki,
- Franciaország (15 százalék)
- és Olaszország (13 százalék) követi.
Ez a három ország január 1-jén az EU teljes népességének közel felét (47 százalék) tette ki.
Nyolc országban csökkent a népesség az EU-ban
2024. január 1. és 2025. január 1. között nyolc uniós országban csökkent a népesség.
A legnagyobb csökkenést ezer főre vetítve
- Lettországban (a teljes népességváltozás mínusz 9,9),
- Magyarországon (mínusz 4,7),
- Lengyelországban
- és Észtországban (mindkettő mínusz 3,4) regisztrálták.
A legnagyobb népességnövekedési rátát ezzel szemben Málta (plusz 19), majd Írország (plusz 16,3) és Luxemburg (plusz 14,7) jegyezte fel – írta jelentésében az uniós statisztikai hivatal.
Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy idén májusban 10 százalékkal kevesebb gyermek született Magyarországon, mint tavaly ilyenkor. A májusi adatok csak folytatják az egy hónappal korábbiakat: áprilisban jelentősen csökkent a születések és házasságkötések száma az előző év azonos időszakához képest.
A növekedést mutató országokban átrendeződnek az arányok
Mélyebbre hatolhatunk az adatok értelmezésében, ha rápillantunk az Eurostat táblázatára, amely a természetes fogyás-növekedés számait méri össze a migráció okozta mutatókkal.
A migráció nélküli mutatót tekintve szinte mindenhol fogy Európa alapnépessége,
- és messze a legnagyobb természetes csökkenést a németeknél látjuk: 331 ezer fő tavaly. A német népesség mégis 121 ezerrel fővel nőtt tavaly, a különbséget a migráció adja.
- A franciáknál még nagyobb, 167 ezer fős a növekedés, az érdekesség hogy náluk szinte kivételesen nincs természetes fogyás, sőt ez a mutató is pozitív 17 ezer fővel. Az Eurostat közleményéből nem derül ki ennek az oka, más, korábbi jelentésekből tudhatjuk, hogy a tömeges bevándorlással másoknál régebb óta szembesülő országban a már rég ott élő bevándorlók járulhatnak hozzá a természetes növekedéshez.
- Megint más Olaszország, nagy – 281 ezer fős – természetes fogyással, amit a migráció se tudott átfordítani, így az ország népessége 37 ezerrel kevesebb volt az év végén, mint egy évvel korábban. Ez még mindig rengeteg bevándorlót jelent.
- Ezzel szemben a spanyol népességre nemcsak borzasztó nagy, de trendfordító hatást gyakorolt a migráció: a természetes fogyás 118 ezer volt, a spanyol népesség mégis nőtt 458 ezerrel. Ha ekkora ütemű marad a hatás, Spanyolország éveken belül drámai etnikai átrendeződéssel nézhet szembe.
- Ami a dupla mínuszokat illeti, ezeket jellemzően olyan országokban látjuk – kivétel az olaszok –, amelyek nem célországai a más régiókból érkezett bevándorlóknak. Tulajdonképp a keleti uniós országokról van szó, holott itt is befolyást gyakorolt a mutatókra – korábbi hírek szerint elsősorban Csehországban és Lengyelországban – az ukrajnai menekültek beáramlása.
