BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hivatalos bejelentés: megváltozik a határellenőrzés Magyarországon, az EU akarta – ezeket az átkelőket érinti először

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Fokozatosan bevezetik Magyarországon az Európai Unió új vívmányát a schengeni külső határokon. Az Európai Határregisztrációs Rendszer célja a külső határok védelmének fokozása és az illegális bevándorlás megelőzése. A rendőrség először a magyar–ukrán, majd a magyar–szerb, végül pedig a légi határátkelőhelyeken alkalmazza a szigorú szabályokat.

Az Európai Unió október 12-től új határellenőrzési rendszert vezet be több lépcsőben. A Magyar Rendőrség először a magyar–ukrán, majd a magyar–szerb, végül pedig a légi határátkelőhelyeken alkalmazza az Európai Határregisztrációs Rendszert – közölte a Police.hu csütörtökön.

határellenőrzés
Czukor Gergely rendőralezredes tájékoztatása szerint a határellenőrzések új szabályait fokozatosan vezetik be az országhatárokon / Fotó: Police.hu

Czukor Gergely rendőralezredes, az ORFK Határrendészeti Főosztály főosztályvezetőjének tájékoztatása szerint az Európai Unió egységes és biztonságon alapuló határellenőrzési rendszert vezet be azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik a schengeni övezet területére kívánnak belépni rövid távú tartózkodás céljából.

Az Európai Határregisztrációs Rendszer célja a külső határok védelmének fokozása és az illegális bevándorlás megelőzése. 

Az új rendszer az olyan személyek azonosítását is elősegíti, akik nem tartják be a tartózkodási szabályokat, emellett hozzájárul a terrorista és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásához.

A határellenőrzéskor biometrikus adatokat is levesznek

Az Európai Határregisztrációs Rendszer a schengeni külső határokon – Magyarország vonatkozásában a magyar–szerb, a magyar–ukrán, illetve a légi határokon – rögzíti és tárolja a rövid távú tartózkodásra jogosult harmadik országbeli utazó:

  • útiokmányban szereplő adatait,
  • a határátlépés helyét és idejét,
  • arcképét és ujjlenyomatát,
  • valamint ha a beléptetés megtagadására kerül sor, a döntés tényét, helyét, okát és időpontját.

Az új szabályok szerinti határforgalom-ellenőrzés során 

a rendőrség ezeket az adatokat az első határátlépés során egyéni aktában rögzíti, és a további ki-, illetve beutazás esetén szükséges lesz az egyik biometrikus adat (például arckép vagy ujjlenyomat) újbóli ellenőrzése, ami biztonságosabb határátlépést tesz lehetővé.

A rendszer bevezetése várhatóan évente több mint tízmillió utast érint, ezért a határátlépési idő az egyéni akta létrehozása, illetve a biometrikus adatok rögzítése miatt kezdetben hosszabb lehet a korábbiakhoz képest.

Annak érdekében, hogy határainkon az Európai Határregisztrációs Rendszer bevezetése minél kevesebb fennakadást okozzon, a magyar rendőrség továbbfejlesztette a működéshez szükséges Nemzeti Határforgalom Ellenőrző és Regisztrációs Rendszert, valamint technikai eszközöket, mint például okmányolvasókat, ujjlenyomat-olvasókat, arcképrögzítő eszközöket, kioszkokat és asztali munkaállomásokat szerzett be – tájékoztatott a rendőralezredes.

határellenőrzés
Az Európai Határregisztrációs Rendszer célja a külső határok védelmének fokozása és az illegális bevándorlás megelőzése / Fotó: Unger Tamás

Czukor Gergely hozzátette, hogy az új határforgalom-ellenőrző rendszer és a megújult eszközpark segítségével a magyar rendőrség biztosítani tudja az új rendszer fokozatos bevezetését, továbbá a hatékony és az előírások szerinti biztonságos határátlépést. A 2025. október 12-én induló, 180 napos kezdeti időszak során több lépcsőben vezetjük be az új szabályok szerinti ellenőrzést, amely első lépésben a magyar–ukrán, majd a magyar–szerb és végül pedig a légi határátkelőhelyeken valósul meg – áll a közleményben.

Nagy fejlesztések lesznek a magyar–román határon

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára több olyan intézményt is felkeresett, amelyek kulcsszerepet játszanak a romániai magyar élet fenntartásában. Az államtitkár Böcskei László katolikus püspökkel és román elöljárókkal is tárgyalt: a város polgármesterével és a megyei tanács elnökével tekintette át a két ország közötti együttműködés kérdéseit.

„Nagyvárad, Debrecen, Partium, Magyarország, Tiszántúl vonatkozásában egyeztettük azokat a közlekedési fejlesztéseket, amelyeket a következőkben meg szeretnénk csinálni, valamint megállapítottuk, hogy a kulturális együttműködés és általában a határ menti mozgás kiemelt jelentőséggel bír mind a két fél részére Nagyvárad központtal, hiszen történelmileg ennek a kelet-magyarországi, ma nyugat-romániai régiónak a legfontosabb központja Nagyvárad, és a magyarságnak továbbra is az egyik legfontosabb erdélyi központja marad” – összegzett Magyar Levente.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.