A Balaton megmentésére még mindig nem kell vészforgatókönyv, ha nyakunkon is a klímaválság
Október elején járták be a sajtót az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai, miszerint két hét leforgása alatt 5 centiméterrel csökkent a Balaton vízszintje.
Az energiaügyi minisztérium akkor már kijelentette, hogy „pánikra nincsen ok”, miközben olyan felvételek készültek, hogy már sétálni lehet a Balaton medrében.
A napokban a Magyar Tudományos Akadémia konferenciát rendezett Balaton a klímaváltozás tükrében – Viharfellegek a magyar tenger felett? címmel.
Az eseményen a sajtó beszámolója szerint elhangzott, hogy a vízszint ingadozására, csökkenésére a társadalomnak is reagálnia kell, méghozzá leginkább azzal, hogy nem esik pánikba tőle.
A Világgazdaságnak korábban Pali Róbert, a Balaton Szövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy be kellene fejezni a pánikkeltést. „Ez nem egy rendkívüli helyzet. Fontos lenne, hogy a társadalom értené, hogy ez egy természet által visszatérő jelenség” – jelentette ki.
Az akadémia konferenciáján elhangzott, hogy
a társadalom ingerküszöbét lejjebb kell vinni a Balaton vízszintjével kapcsolatban,
el kell fogadni, hogy ha kevesebb víz van a tóban, az még nem tragédia.
A klímaváltozást már nem lehet visszafordítani
A klímaváltozás azonban egyre erőteljesebben érezteti hatását Magyarországon, elsősorban a vízgazdálkodáson keresztül.
Az elmúlt másfél évtizedben a hazai felszíni vízkészletek átlagosan 14 százalékkal csökkentek az előző harminc évhez képest. A kormány szerint ezért a víz helyben tartása és pótlása nemzeti üggyé, stratégiai kérdéssé vált.
Mindent el kell követnünk a víz helyben tartása érdekében, és ahol nincs erre lehetőség, ott pótolni kell a hiányt
– közölte az energiaügyi minisztérium a Világgazdasággal.
A minisztérium elmondta, hogy a vízkészletek megőrzését és növelését célozza a Vizet a tájba! program, amely 2022-ben indult. A kezdeményezés célja a talaj vízháztartásának javítása, a természetes vízkörforgás helyreállítása és a vízvisszatartás elősegítése.
A program a vízkészletek pótlását is támogatja, azokban a térségekben, ahol a helyben tartás már nem lehetséges.
A klímaváltozás következtében egyre gyakoribb a vízhiányos időszak, különösen az őszi és téli regeneratív csapadék hiánya miatt.
A csapadék elmaradása a folyók, tavak és felszín alatti vizek mennyiségének csökkenéséhez vezet, miközben a nyári hőmérséklet emelkedésével a párolgás is fokozódik.
Amikor pedig nincs elpárologtatni való víz, a napsugárzásból származó energia közvetlenül a levegő és a talaj felmelegedését okozza, tovább súlyosbítva a hőhullámokat.
A vízhiány 2022 óta folyamatos jelenség,
az energiaügyi minisztérium közlése szerint a regeneratív, feltöltő őszi-téli csapadék elmaradása a folyók, tavak és a felszín alatti vizek készleteinek csökkenéséhez vezet, miközben a nyári hőmérséklet növekedésével nő a párolgás.
- A vízhiány kezelésére 2022-ben létrejött az Aszályvédelmi Operatív Törzs, amely akciótervet dolgozott ki a várható 2025-ös aszály következményeinek mérséklésére.
- Továbbá az idei év elején megalakult a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság, amely a különböző ágazatok – így az agrárium és a településfejlesztés – együttműködését segíti elő a vízgazdálkodási célok összehangolásában.
Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése érdekében a Balaton szabályozási szintjét 110 centiméterről 120 centiméterre emelték, hogy több vizet lehessen visszatartani a mederben.
A siófoki vízleeresztő zsilip újjáépítése pedig gyorsabb és rugalmasabb vízszintszabályozást tesz lehetővé.
Pár évtized múlva megváltozik a Balaton
A Balaton mint sekély tó különösen érzékenyen reagál a szélsőséges időjárásra. Az aszályos években a vízszint csökken, majd a csapadékosabb időszakokban ismét emelkedik.
A tónál az utóbbi években megfigyelhető a tápanyagterhelés és az algásodás növekedése, különösen a Keszthelyi-medencében. Ennek ellensúlyozására a kormány 2024 őszén másfél milliárd forintos keretből elindította a Balaton kotrását, amely a vízminőség hosszú távú javítását szolgálja.
A munkálatok az energiaügyi minisztérium irányítása mellett, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakmai felügyeletével zajlanak, együttműködésben a Balatoni Szövetséggel.
Honti Márk, az MTA–BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos főmunkatársa a konferencián kifejtette:
2040 körül fenntarthatatlanná válik a Balaton jelenlegi vízszintje a klímaváltozás miatt,
legalábbis ha megmaradnak a mostani trendek.
A Balaton vízszintjét jelenleg a Sió-zsilip lezárásával lehet szabályozni, de a klímaváltozás miatt ez már nem lesz elég. A nyári hőség fokozza a párolgást, az őszi-téli csapadék pedig egyre ritkább, így a zsilipet egyre hosszabb ideig kellene zárva tartani.
Szakértők figyelmeztetnek: pár évtized múlva még a folyamatos zsilipzárás sem tudja fenntartani a vízszintet. A Balaton gyakorlatilag lefolyástalanná válhat, és a tó vízháztartása hosszú távon fenntarthatatlanná válik.
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítását jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
