Óraátállítás 2026: kezdődik a nyári időszámítás vasárnap hajnalban – előre vagy hátra kell tekerni az órákat?
2026. március 29-én hivatalosan megkezdődik a nyári időszámítás, ami azt jelenti, hogy hajnali 2-kor 3 órára kell állítani az órákat, azaz egy órával kevesebbet aludhatunk, viszont cserébe tovább lesz világos. Ugyanakkor az óraátállítás 2026-ban is sokaknak okoz majd bosszúságot.
Óraátállítás 2026: vasárnap hajnalban kezdődik a nyári időszámítás – előre vagy hátra kell tekerni az órákat?
A világ első országaként az Egyesült Államok vezette be a nyári időszámítást 1916-ban, amelynek célja az energiatakarékosság volt az I. világháború idején. Magyarországon is több alkalommal vezették be és szüntették meg az óraátállítást, 1980 óta alkalmazzuk folyamatosan. Az unióban az egységes szabályozás 1996-ban lépett életbe, amikor az összes tagállam elkezdte alkalmazni a nyári időszámítást.
Az Európai Bizottság 2018-ban széles körű konzultációt indított az óraátállítás megszüntetéséről, több mint 4,6 millió ember nyilvánított véleményt. A válaszadók több mint 80 százaléka támogatta az óraátállítás eltörlését.
Az Európai Bizottság ezután javaslatot tett arra, hogy 2021-től szűnjön meg az óraátállítás úgy, hogy minden tagállam maga dönthessen arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választja állandó időzónaként.
Az Európai Parlament támogatta a javaslatot, ám a végső döntés a tagállamok kezében van, amely azóta húzódik.
A nyári időszámításnak így idén is lesz vége: október 25-ig tart majd, ekkor állítjuk vissza az órát a téli időszámításra: hajnali 3 órakor az órákat 2 órára állítjuk vissza, itt kapjuk vissza a tavasszal elvett egy órát.
A gazdasági haszna is megkérdőjelezhető
A nyári időszámítás előnyeit eredetileg azzal indokolták, hogy az extra egy óra nappali világosság lehetőséget ad arra, hogy kevesebb mesterséges világítást használjunk. Hátrányai közül az egyik legfontosabb kritika mindig is az volt, hogy az óraátállítás rövid és hosszú távon is negatívan hathat az emberi szervezetre. Kutatások bizonyítják, hogy az óraátállítás okozta alvásritmuszavarok és stressz súlyos egészségi problémákat okozhatnak, például növekedhet a szívrohamok és a közlekedési balesetek kockázata.
Több tudományos vizsgálat is kimutatta, hogy az óraátállítás energiahatékonysági előnye ma már elenyésző. Egy 2016-ban készült átfogó metaelemzés szerint, amely több tucat tanulmányt vizsgált meg világszerte,
az átlagos energiamegtakarítás az óraátállítás miatt mindössze 0,34 százalék volt.
Emellett a modern technológia – például az energiatakarékos LED-világítás vagy a hőszabályozás – sokkal inkább befolyásolja az energiafelhasználást, mint az, hogy egy órával korábban vagy később kelünk. Egyes újabb kutatások szerint bizonyos esetekben még többletfogyasztást is okozhat az időátállítás, például a fűtési és hűtési igények változása miatt.
