BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A lengyel miniszterelnök nekiment Trumpnak: szerinte hónapokon belül megtámadhatják Európát, és nincs, aki megvédené – „nem bízunk Amerikában"

A lengyel kormányfő szerint az USA elkötelezettsége korántsem magától értetődő. Donald Tusk szerint Európa legnagyobb kérdése már nem az, hogy lesz-e támadás, hanem az, hogy ki fogja megvédeni Európát.

A lengyel miniszterelnök nyíltan megkérdőjelezte, hogy az Egyesült Államok valóban megvédené-e Európát egy orosz támadás esetén. Donald Tusk szerint nem évek, hanem akár hónapok kérdése lehet egy regionális konfliktus, miközben a kontinens védelme továbbra is bizonytalan.

donald tusk
Donald Tusk szerint a kontinensnek saját erejére kell támaszkodnia, mert a jelenlegi rendszer túl sok kérdést hagy nyitva / Fotó: AFP

Éles hangvételű figyelmeztetést fogalmazott meg Donald Tusk lengyel miniszterelnök: szerinte ma már nem egyértelmű, hogy az Egyesült Államok ténylegesen teljesítené NATO-kötelezettségeit egy esetleges orosz támadás esetén. 

Az Európa előtt álló legfontosabb kérdés az, hogy Washington valóban olyan lojális-e, mint ahogy a szerződésekben leírják 

– nyilatkozta Tusk a Financial Timesnak, aki különösen aggasztónak nevezte a helyzetet a NATO keleti szárnyán, ahol Lengyelország kulcsszereplő.

Szerinte ugyanis nem elméleti veszélyről van szó, hanem rövid távú kockázatról. „Nem évekről beszélek, hanem inkább hónapokról” – mondta egy lehetséges orosz támadás kapcsán.

A lengyel kormányfő hangsúlyozta, hogy nem a NATO alapját jelentő 5. cikkely érvényességét kérdőjelezi meg, hanem annak gyakorlati működését. 

Szerinte a papíron létező garanciák önmagukban kevesek, ha nincs mögöttük gyors és egyértelmű katonai reakció.

Konkrét példát is hozott: tavaly mintegy húsz orosz drón sértette meg Lengyelország légterét, amit Varsó nem véletlen incidensnek, hanem tudatos provokációnak tekintett. Tusk szerint azonban több NATO-tagállam hajlamos volt ezt bagatellizálni. „Néhány partnerünk inkább úgy tett, mintha semmi sem történt volna” – mondta.

A helyzet végül katonai reakcióhoz vezetett: vadászgépek emelkedtek a levegőbe, és több drónt lelőttek. Ez volt az első közvetlen konfrontáció a NATO és orosz eszközök között 2022 óta, mégis komoly vita alakult ki arról, hogy egyáltalán támadásnak minősül-e az eset.

Történelmi pillanat, nem várnak tovább: az Európai Unió NATO akar lenni, a szemünk láttára alakítják át – megkezdődik a védelmi szövetség tesztje

A közel-keleti konfliktus és az európai incidensek után az EU a saját védelmi mechanizmusait vizsgálja felül. A NATO mintájára készített 42.7-es cikkely gyakorlati működését most először modellezik.

A politikus szerint pontosan ez a bizonytalanság a legnagyobb probléma. „Biztos akarok lenni abban, hogy ha bármi történik, Oroszország tudja: a válasz kemény és egyértelmű lesz” – mondta.

Donald Tusk nincsen egyedül Európában

A lengyel miniszterelnök kijelentései egybeesnek azzal, hogy az Európai Unióban egyre sürgetőbben merül fel a saját védelmi rendszer megerősítése. Különösen az úgynevezett 42.7-es cikkely került előtérbe, amely az EU tagállamai közötti kölcsönös védelmet írja elő, hasonlóan a NATO 5. cikkelyéhez.

Tusk szerint az EU-nak valódi szövetséggé kell válnia, ami nemcsak politikai nyilatkozatokból áll, hanem konkrét katonai képességekből is. Idetartozik 

  • a csapatok gyors mozgatása,
  • közös védelmi rendszerek kiépítése,
  • valamint az infrastruktúra fejlesztése.

A kérdés politikailag érzékeny, mivel sok európai ország nem szeretné gyengíteni a NATO-t, vagy megkérdőjelezni az amerikai elkötelezettséget. 

Ugyanakkor az elmúlt évek eseményei – különösen az orosz–ukrán háború és Donald Trump korábbi kijelentései a NATO-ról – egyre több vezetőt késztetnek arra, hogy újragondolja a kontinens biztonsági alapjait.

Lengyelország eközben az egyik legelkötelezettebb NATO-tag maradt: a GDP arányában a legtöbbet költi védelemre, már teljesítve az 5 százalékos célt. Tusk szerint azonban ez önmagában nem elég, ha a szövetség reakcióképessége kérdéses.

A lengyel kormányfő végül világossá tette saját célját is: Európa újraegyesítését a védelem terén. „Közös védelemre van szükség, közös erőfeszítésre a keleti határaink megvédésében” – mondta.

Trump meg akarja büntetni a NATO-t: összeállított egy listát a „rossz tagállamokról”

Több ország nem vette komolyan Trumpot, de most konkrét büntetések is jöhetnek. Washington elkezdte listázni a NATO-tagállamokat annak alapján, hogy ki mennyire veszi komolyan a kötelezettségeit a katonai szövetségben.

 

 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.