Kimenekítési terv készül, hajók százai estek csapdába, és nem biztos, hogy sikerül őket kihozni
Több száz hajó reked a Perzsa-öbölben azóta, hogy csaknem két hónapja kitört az iráni háború. A járművek kimenekítésére a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) evakuációs terven dolgozik – írja a Bloomberg Arsenio Dominguez főtitkárra hivatkozva.
Az IMO kapcsolatban áll a part menti államokkal – köztük Iránnal és Ománnal –, valamint a lobogó szerinti államokkal, hogy véglegesítsék a tervet.
A tervet azonban csak akkor lehet életbe léptetni, ha a közel-keleti feszültség enyhül.
Dominguez szerint tárgyalnak a hajók indulási sorrendjéről is. Ezt egyebek között annak alapján állapítanák meg, hogy a legénység mióta tartózkodik a fedélzeten.
Az áthaladás egy régóta létező útvonalon történne, azon a forgalomelválasztó rendszeren, amelyet Irán és Omán javasolt, és amelyet az IMO 1968-ban fogadott el – mondta Dominguez. Irán az elmúlt hetekben kidolgozott egy rendszert, amely egy, a partjaihoz közeli kijelölt útvonalat is tartalmaz, és bizonyos esetekben díjat is szedne az áthaladásért.
Máris itt az újabb olajárrobbanás, továbbra is idegesek a befektetők az iráni háború miatt
A Brent nyersolaj határidős jegyzései több mint 5 százalékkal emelkedtek hétfőn, és áttörték a 95 dolláros hordónkénti szintet. A drágulást a Közel-Keleten ismét fellángolt geopolitikai feszültségek okozták.
Az áremelkedés közvetlen előzménye az volt, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette: az amerikai haditengerészet tüzet nyitott és elfogott egy iráni zászló alatt hajózó teherhajót az Ománi-öbölben. A hajó figyelmen kívül hagyta a megállásra felszólító parancsot, miközben kifelé tartott a Hormuzi-szorosból.
Iráni részről szintén jelentettek hajók elleni támadásokat, miután Teherán ismét lezárta a Hormuzi-szorost azzal érvelve, hogy az amerikai blokád sérti a korábban kötött fegyverszüneti megállapodást. A feszültségek újbóli kiéleződése ellenére Trump azt közölte, hogy amerikai tárgyalók hétfőn Pakisztánba indulnak a béketárgyalások következő fordulójára.
A fejlemények a hosszabb ideje tartó amerikai-izraeli–iráni háború következményei, amelynek középpontjában a Hormuzi-szoros áll: a világ egyik legkritikusabb szűk keresztmetszete, amelyen keresztül naponta átlagosan 20 millió hordó olaj és olajtermék halad át. A pénteki fegyverszünet híre ideiglenes enyhülést hozott, ám az amerikai blokád fenntartása és az iráni ellenlépések miatt a megállapodás törékenynek bizonyult.
Hszi Csin-ping figyelmeztetett: a Hormuzi-szoros biztonsága nélkül a világgazdaság és az olajellátás is veszélybe kerülhet
Telefonon egyeztetett hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök és Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös a közel-keleti helyzetről és a Hormuzi-szoros biztonságáról. A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, ezért bármilyen fennakadás azonnal hatással lehet az energiaárakra és a világgazdaságra. Kína és Szaúd-Arábia szerint most a feszültség csökkentése és a stabilitás megőrzése a legfontosabb cél.
