Uniós pénzek: váratlan fordulat, Magyarország elbukhat még 4 milliárd eurót - súlyos alkut követelhet Brüsszel a teljes összegért cserébe
Hivatalosan még nem Magyar Péter a miniszterelnök, a választásokat követően azonban már megkezdődtek az informális egyeztetések az Európai Bizottsággal – írja a HVG.
A tárgyalásokra rálátó források szerint több körben is sor került egyeztetésekre, amelyeken mindkét oldalról magas rangú szereplők vettek részt.
A magyar delegációt a leendő kormány miniszterjelöltjei képviselték, míg brüsszeli részről az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnöke, valamint a szervezet legmagasabb szintű főigazgatói is jelen voltak.
A legutóbbi találkozóra Magyar Péter Orbán Anita külügyminiszter kíséretében érkezett, aki korábban is részt vett a tárgyalásokon.
Az uniós tisztviselők továbbra is óvatosak az uniós források felszabadításával kapcsolatban. Különösen a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alap sorsa kérdéses, amelynek felhasználására 2026. augusztus 31-ig van lehetőség. A siker érdekében három kulcsterületre kell koncentrálnia:
- a 27 úgynevezett szupermérföldkő teljesítésére,
- a helyreállítási tervben vállalt reformok végrehajtására,
- valamint a beruházások megvalósítására.
Négymilliárd euró a tét
Az uniós pénzek lehívásának feltétele a nemzeti helyreállítási terv módosítása is, amelyre azonban csak a kormány hivatalba lépése után kerülhet sor. Az új tervet az Európai Bizottságnak értékelnie kell, majd azt a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. Ezzel párhuzamosan jogszabályi változtatásokra és új törvények elfogadására is szükség lesz.
A teljes összeg lehívása ugyanakkor nem biztosított, kérdés, hogy a 10,4 milliárd euróból végül mennyi lesz elérhető.
Egy brüsszeli forrás néhány napja azt mondta a lapnak, nem tartja valószínűnek, hogy az egész összeget fel tudja szabadítani Magyarország, egyszerűen az idő rövidsége és a feladat nagysága miatt, a magyar ambíció azonban az, hogy lehetőleg a teljes keretet le tudja hívni az ország.
Más megközelítésből: a bizottság kiindulási pontja, hogy
a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatásra kell koncentrálni,
a magyar fél azonban a teljes, kedvezményes hitellel növelt keretet célozza meg. Tehát mintegy négymilliárd eurónyi forrást Magyarország elveszíthet, legalábbis a kommunikáció szerint ez is benne van a pakliban.
Mindenesetre Magyar Péter Ursula von der Leyennel folytatott találkozóját követően konstruktívnak és előremutatónak nevezte az egyeztetéseket. A Tisza Párt elnöke szerint a bizottság által támasztott feltételek összhangban lesznek a magyar érdekekkel. A politikus jelezte: május végén újabb brüsszeli látogatást tervez, amikor már konkrét megállapodás megkötésére is sor kerülhet.
A tárgyalások során szóba kerültek további ügyek is, köztük egy 16,1 milliárd eurós védelmi hitel, valamint a Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós migrációs bírság. Emellett az uniós napirend szélesebb kérdései – így a bővítés, a következő költségvetési ciklus és a geopolitikai helyzet – is terítékre kerültek.
Ursula von der Leyen a találkozó után hangsúlyozta: az Európai Bizottság kész támogatni Magyarországot a jogállamisági és korrupciós problémák kezelésében, a felek a jövőben is szorosan együttműködnek majd.
A következő fontos mérföldkő június 18-a lehet, amikor – hivatalba lépése esetén – Magyar Péter már miniszterelnökként képviselheti Magyarországot az Európai Tanács ülésén, ahol az uniós döntéshozatal központi kérdései kerülnek napirendre.
Uniós pénzek Magyarországnak: színjáték az egész?
Bóka János szerint a bizottság és az Európai Parlament évek óta politikai játszmát folytat a Magyarországnak járó uniós forrásokkal.
„Ideje lezárni ezt a szomorú fejezetet. Elfogadhatatlan, hogy az EU pénzügyi érdekeire hivatkozással politikai nyomásgyakorlás zajlik Magyarországgal szemben” – fogalmazott posztjában a leköszönő uniós ügyekért felelős miniszter.
Hozzátette, hogy „a Fidesz-kormány a kohéziós pénzek több mint felét politikai háttéralkuk, apró betűs részek és titkos záradékok nélkül hozta el, és ezt tettük volna a fennmaradó résszel is”.
Lássuk, hogy a Tisza ezt az utat követi-e
– jegyezte meg.
Azt a kérdést is feltette, hogy meddig folytatódik még az uniós forrásokkal kapcsolatos politikai játszma? Az uniós források Magyarországnak és a magyar embereknek járnak. Minél hamarabb eljut a fennmaradó rész is a jogosultakhoz, annál jobb. „Persze nem mindegy, hogy ez milyen feltételekkel és milyen politikai háttéralku részeként történik” – húzta alá.
Egyúttal arra is kitért, hogy immár sokadik alkalommal felszólítják a bizottságot, hogy a napi egymillió eurós migrációs bírság levonását függessze fel mindaddig, amíg a válságok kezelésére valóban alkalmas migrációs politikáról az EU-ban megállapodás születik. Azt is írta, hogy felszólítják a parlamentet, hogy zárja le a Magyarországgal szembeni 7-es cikk szerinti eljárást.
Ursula von der Leyenék kegyetlen üzenetet küldtek Magyarországnak
Az Európai Bizottság nem hosszabbítaná meg a helyreállítási alapot, és új közös uniós hitelfelvételt sem tervez, így a tagállamoknak a meglévő források lehívására és a visszafizetés kereteire kell koncentrálniuk.
Ez Magyarország számára különösen nagy tétet ad a tárgyalásoknak, mivel a rendelkezésre álló több milliárd eurós forrásból eddig csak korlátozott összeghez jutott hozzá. Magyar Péterék azt hangoztatják, hogy az augusztus végi projektzárási határidő előtt elhozzák a bennragadt uniós pénzeket.
Az Európai Bizottság a következő hétéves uniós költségvetésben a korábbiaknál lényegesen több forrást kíván biztosítani az európai vállalatok versenyképességének támogatására. A szükséges forrástöbbletet pedig részben új vállalati adó bevezetésével és adóemeléssel teremtené meg.
Több olyan adópolitikai javaslatot is előkészítettek, amelyek túlmutatnak a tagállami rendszerek koordinációján, és közvetlen uniós bevételi forrásokat teremtenének, ami a tagállami szuverenitás szűkítésének irányába mutat.
