Bár egyre népszerűbb a fiatalok körében, vízimentő csak abból lehet, aki több úszásnemben is biztosan és jól úszik, betöltötte a 16. életévét és sikerrel elvégezte a szakszolgálat tanfolyamát. Ezt Kováts Norbert, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának oktatásvezetője mondta a Mediaworks regionális lapjainak. Ő maga 25 éve kezdett különböző formában foglalkozni a vízimentéssel, a VMSZ-nek megalakulása óta tagja. Mindig is imádta a Balatont, korán megtanult úszni, és búvárkodni is fiatalon kezdett. A német vízimentők által szervezett nemzetközi mentői és oktatói tanfolyamot is az elsők között végezte el.
"A jó úszás egyébként azt jelenti, hogy a jelölt 400 métert a tanfolyam végén 8 perc alatt teljesíteni tudjon, uszonnyal is jól ússzon, és képes legyen hátúszásban is kitartóan, gyorsan haladni. Ez a testtartás kell a vízből mentéshelyzetben” – mondta Kovács Norbert.
Éppen ezért ez azok számára is fontos, akik nem vízimentők, de segíteni szeretnének egy bajba jutott fürdőzőn. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy sok esetben a segíteni akarók rosszul mérik fel a képességeiket, nincsenek tudatában, hogy mekkora veszélybe is mennek bele.
„Ha valaki fuldokló, bajba jutott embert lát a vízben, csak akkor segítsen, ha a partról meg tudja ezt tenni, vagy ha van egy olyan eszköz – gumimatrac, csónak, evező –, amibe kapaszkodni tud a bajba jutott és aminek a segítségével úgy képes elérni a fuldoklót, hogy a saját biztonságát nem veszélyezteti.”
A szakember arra figyelmeztet, hogy aki nem tanulta és nem gyakorlott, soha ne menjen egy vízben fuldokló közelébe. A pánik ugyanis egy átlagos termetű 10 éves gyerekből is olyan erőfölényt képes kihozni, amivel egy erős fizikumú felnőtt férfi sem bír el. A fuldokló logikátlanul, félelmében cselekszik, ami kiszámíthatatlan. Nagyon gyakran éppen abból ered a tragédia, hogy sokan nem gondolkoznak, hanem a lelkiismeretük szerint cselekszenek egy ilyen helyzetben.
A profi vízimentők naponta mentenek életet, nem is könnyű emlékezniük az eseteikre, csak a nagyon kirívóak maradnak meg, sikerből és tragédiából is.
„A tragédiák közül egy ötéves kisfiú halála a legemlékezetesebb, aki egy kikötőben horgászott a nagyobb testvéreivel, akik ráuntak a horgászatra és otthagyták a legkisebbet, aki nem tudott úszni. Feltehetően megcsúszott, úgy esett a vízbe, és hiába voltak körülötte vagy százan a kikötőben, észre sem vették. Sokan úgy képzelik a fuldoklót, hogy kapálózik, kiabál, de sok esetben a sokktól még egyet sikítani sem képesek, pár karcsapás után elmerülnek. A kisfiút a körülbelül fél óra múlva visszatérő család már sehol nem találta, ott találtuk meg a tó fenekén, ahol elmerült. A legnagyobb siker az a 72 éves bácsi esete volt, aki egy negyven méter mély kútba esett bele, amiben tíz méter mély víz volt, a tűzoltókkal közösen sikerült kihozni és újjáéleszteni is.”
A legtöbb vízi baleset megelőzhető lenne a szabályok betartásával és józan paraszti ésszel. A természetes vizeknél akkor garantálhatja egy szülő vagy kísérő a gyermekek védelmét, ha pontosan felméri, milyen vízbiztonsággal bírnak, ismert fürdőhelyet választ, vagy a gyerekek vízbe engedése előtt megismeri a mederviszonyokat. Az is visszatérő hiba, hogy a kisgyermekekre nem adnak mentőmellényt azonnal, akár már az autóból kiszállva, amint egy kikötő vagy mély víz közelébe érnek, pedig életeket lehet menteni egy olcsó eszközzel. A tragédiák sok esetben abból adódnak, hogy úszni nem tudók mennek csónakkal vagy felfújható strandeszközbe kapaszkodva a bójákon túlra, miközben a tó medre csalóka lehet, mert egyes bemaródásoknál hirtelen mélyül.
„Fontos tudni, hogy akit a strandeszközével sodor el a parttól a szél vagy a víz, az nagyobb biztonságban van, ha továbbra is belekapaszkodik ezekbe, és megvárja, amíg segítség érkezik, mintha elengedi és úszva próbál partra evickélni.”
A tanácsokat érdemes megfogadni, már csak azért is, mert hiába hiszik sokan, hogy tudnak úszni, a statisztikák mást mutatnak. A magyar 10 éves gyerekek 30 százaléka tud csak vízbiztosan úszni, míg ugyanez az arány Németországban 70 százalékos. A magyar felnőttek körében sem sokkal jobb az arány.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.