Átlagosan a listák fele szerez mandátumot az EP-választáson

A 2004-es EP-választáson nyolc lista indult, ennyien tudták összegyűjteni az induláshoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlást. A kapott szavazatok öt százalékát elérte, így mandátumhoz juthatott a Fidesz, az MSZP, az SZDSZ és az MDF. Nem érte el az 5 százalékos szavazatarányt, így nem kaphatott mandátumot a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Munkáspárt, a Magyar Nemzeti Szövetség és a Szociáldemokrata Párt.

Öt évvel ezelőtt, 2009-ben ugyancsak nyolc lista indult a választáson, ebből négy lépte át a küszöböt: a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az MDF listája. Nem érte el az 5 százalékos szavazatarányt, így nem kaphatott mandátumot az LMP és a Humanista Párt közös listája, az SZDSZ, a Magyar Kommunista Munkáspárt és az MCF Roma Összefogás listája.

Az idei EP-választáson ugyancsak nyolc lista indul. Az országgyűlési választásokon ennél vegyesebb a kép, már ami az országos listák számát és a mandátumhoz jutott listákat illeti. 2010-ben például hat országos lista volt, közülük négy mandátumhoz is jutott az országos listáról: az MSZP, a Jobbik, a Fidesz-KDNP és az LMP, míg az MDF és a Civil Mozgalom nem érte el az 5 százalékos küszöböt.

2006-ban tíz országos lista volt, de csak négy jutott mandátumhoz: a Fidesz-KDNP, az MSZP, az SZDSZ és az MDF. Nem volt elég szavazata az országos listás mandátumszerzéshez a MIÉP-Jobbik szövetségnek, a Kereszténydemokrata Párt - Keresztényszociális Centrum Összefogásnak, a Magyar Kommunista Munkáspártnak, a Magyar Vidék és Polgári Pártnak, az MCF Roma Összefogás Pártnak és a Centrum Összefogás Magyarországért pártnak.

2002-ben nyolc országos lista volt, de csak az MSZP, a Fidesz-MDF és az SZDSZ szerezte meg a szavazatok 5 százalékát és lett jogosult az országos listás mandátumra. Nem juthatott mandátumhoz az országos listáról a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Munkáspárt, a Független Kisgazdapárt, az Összefogás Magyarországért Centrum, és az Új Baloldal Párt.