BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Béremelés újabb feszültséggel

A PDSZ szerint, ha már bevezetik a tanárok kötelezettségeinek növelésével járó életpályamodellt, akkor ősztől ne csak a béremelésük felét kapják, miután túlóradíjra sem számíthatnak

A pedagógus-életpályamodellhez nemcsak a munkaterhelés növekedése tartozik hozzá, hanem a béremelés is, ezért annak minden elemét egyszerre kellene bevezetni a kormányzatnak – mondta lapunknak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Mendrey László meglepőnek nevezte Balog Zoltán bejelentését, miszerint a kormány a béremelést két részletben kívánja végrehajtani, miközben a terhelésük ez év szeptemberétől növekszik.

Az emberi erőforrások miniszter a hétvégén jelentette be a Pedagógusok Szakszervezetének kongresszusán, hogy szeptember elsején bevezetik az életpályamodellt a béremeléssel együtt. Balog azt is közölte, hogy a nemzetgazdasági tárca még számolja, hogy a béremelést milyen ütemezésben tudják kivitelezni. Ezek szerint szeptembertől a béremelés 50 százalékát kapják meg a pedagógusok, a másik felét jövőre. Elképzelhető, hogy január 1-jével és jövő szeptember 1-jével, két ütemben rendezik a fennmaradó béremelést. Az is lehet, hogy egy ütemben, vagy január 1-jén, vagy szeptember 1-jén kapják meg a béremelés fennmaradó felét.
Az emelés mindenkire vonatkozik, a pedagógiai szakmai és szakszolgálatokban dolgozókra is, így a logopédusokra, az iskolapszichológusokra és pályaválasztási tanácsadókra, az óvónőkre, közülük a középfokú végzettségűekre is.

Mendrey szerint az életpályamodellnek a kormány szándéka szerinti ütemezése a törvény módosítását, illetve az életpályamodell átdolgozását kell, hogy maga után vonja. A PDSZ elnöke lapunkat arra emlékeztette, hogy a pedagógusok heti kötelező munkaideje heti 40 óra. Ebből korábban a kormányzat a munkaidejük 55 százalékát osztotta be, a kötelező órák száma heti 22 óra volt. A maradék 18 óra felett a tanár saját időbeosztása alapján rendelkezett. A PDSZ elnöke szerint ennél jóval többet dolgoznak a tanárok, mivel a Tárki felmérése alapján átlagos munkaterhelésük 51 óra volt hetente. Egy tanár az órái mellett többek között szakköröket tart, órákra készül fel, dolgozatokat javít, kirándulásokat szervez, gyár-, vagy múzeumlátogatásra viszi a gyerekeket, kapcsolatot tart a szülőkkel.
Az életpályamodell bevezetésével a heti 40 óra 80 százalékát, azaz 32 órát szabályozták le. A kötelező órák száma heti 22-26 között van. A tanév végi tantárgyfelosztásokban általában 22 órában állapították meg az intézményfenntartók a kötelező órák számát. Így négy órában kell egyéb foglalkozásokat, szakköröket tartaniuk, összesen 32 óra erejéig lesznek beoszthatóak például ügyeletre. Mendrey azt hangoztatta, hogy korábban a 22 óra feletti teljesítményért túlóradíjat fizettek, ami most megszűnt. Ezt kompenzálnák a béremeléssel, amit viszont nem kapnának meg teljesen.

„A szakszervezetek fontos követelése teljesül a minden pedagógusra kiterjedő béremeléssel” – közölte a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vasárnap újraválasztott elnöke. Galló Istvánné szerint ahhoz képest, hogy csak jövő januártól emelik meg a béreket, a szeptemberi béremelés „a semmihez képest mindenféleképpen több”, azonban csak a pontos számítások mutatják majd meg, hogy az egyes kollégák számára ezek mekkora összegek lesznek.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az életpályamodell bevezetésével megszűnik a túlóradíj kifizetése, így egyesek a szeptemberi béremeléssel mindössze az eddigi túlóradíjukat kapnák meg. Ezért előfordulhat, hogy a túlóradíjak fokozatos kivezetését javasolják, átmeneti rendelkezéseket kezdeményeznek, mivel nem engedhető meg, hogy az állandó rendszeres túlórát végzők rosszabbul járjanak. Gallóné úgy vélte, az eseti helyettesítést sem fizeti majd az új rendszer, ezt a heti 26, illetve 32 óra terhére kell majd ellátni. A PSZ elnöke szerint biztos, hogy lesz bérfeszültség a pedagógusok és az iskolákban nem pedagógiai munkát végzők (mintegy 40 ezer fő) között, akik nem kapnak béremelést.
Hoffmann Rózsa korábban átlagosan 40, Balog 40-50 százalékos fizetésemelést említett. A közoktatásért felelős államtitkár lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy erre az idén 73 milliárd forintot tervezett a kormányzat. A PDSZ szerint szó van az idei keret 60,5, illetve 30-40 milliárd forintra való csökkentéséről is, ami nem is szerepel az idei büdzsében. Jövőre már egy teljes évben 150-210 milliárd forintra lehet szükség a béremelés fedezetére.

Mennyit visznek haza a tanárok?

A pedagógusoknál a béremelés mértéke attól függ, eddig hány évet töltöttek a pedagógusok a pályán, illetve attól, hogy milyen a végzettségük. A PDSZ elnöke szerint a béremelés egy 30 éve pályán lévő tanár jelenlegi nettó bére 130-140 ezer forint, ez 180-190 ezerre emelkedett volna a teljes emeléssel. Szeptemberben ezek a tanárok egyelőre 150-160 ezer forint nettót fognak kapni. Egy főiskolás végzettségű pályakezdő bruttó 128 ezer forintot kap jelenleg, ő a teljes béremeléssel mintegy bruttó180 ezer forintot kereshet. Egyetemi végzettségű pályakezdő bruttó 132 ezer forintot kap, az ő béremelése bruttó 195 ezer forintot jelenthet, de csak jövőre.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.