BKV: még nincs szerződés

Három munkanap maradt arra, hogy megkössék a BKV új szolgáltatói szerződését, ám egyelőre csak ígéretek vannak arra, hogy sikeres lesz a tárgyalás. A Fővárosi Közgyűlés ma tartja utolsó ülését az új szerződés életbe lépésének határideje előtt, de a napirendi pontok között nem szerepel a tömegközlekedési cég.

Világgazdaság

2012.04.25, 00:00

A döntéshozók a kormány és a főváros megegyezésére is várnak, amíg aláírhatják a szerződést.

2004. április végén lépett életbe a most még érvényes, nyolc évre megkötött szerződés, amely gyakorlatilag a cég teljes működését, valamint a főváros és a BKV kapcsolatát szabályozta – ez jár le április 30-án. Két hete Tarlós István főpolgármester azt ígérte, hogy még ebben a hónapban meg is kötik az új kontraktust.

Erre már csak azért is szükség lenne, mert abban a megállapodásban, amelyet a főváros a BKV-t hitelező bankokkal kötött, a cég tartozásainak törlesztésére azzal a feltétellel is kaptak halasztást, hogy határidőre aláírt szerződést tudnak bemutatni. Áthidaló megoldásként szóba kerülhet az is, hogy átmeneti szerződést írjanak alá – erre azért is nagy az esély, mert a BKV-nak is érdeke, hogy ne álljon le a tömegközlekedés –, igaz, a városvezetés végleges megállapodást ígért.

Addig azonban valószínűleg a kormány véleményét is megvárnák. Elvileg persze az állam nélkül is el lehetne jutni az aláírásig, de a szabályozási környezet ismerete nélkül nem lenne érdemes. A kormány még a héten foglalkozhat Budapest és a fővárosi közlekedés ügyével, és dönthetnek arról, elfogadják-e a városvezetés által benyújtott finanszírozási koncepciót. Ha elfogadják, akkor valószínű, hogy lesz szerződés is. Ha nem, akkor nagyon gyorsan ki kell találni egy B-tervet a káosz elkerülésére.

Ugyan a főpolgármester és a vele folytatott egyeztetéseken a kormányt képviselő Varga Mihály államtitkár egyaránt optimistán fogalmaztak, a konvergenciaprogram nem sok jót ígér a BKV-nak. Jövőre 22 milliárd forinttal, kevesebb, mint harmadára csökkenne a cégre fordítható állami támogatás, a különbözetet pedig a dugódíjból lehetne pótolni. A tervezetben leírták azt is: a kormány támogatja, hogy „a főváros a költségnövekedéseket, az inflációt követő díjemelési rendszert alkalmazzon”. Azaz nem kizárt az sem, hogy a bérlet ára hosszabb befagyasztás után átlépi a tízezer forintos lélektani határt.

További részletek a mai Világgazdaságban