Életekbe kerülhet a késés

Borúsan látja a hazai rákgyógyítás helyzetét a lakosság. A CIG Pannónia Életbiztosító felmérése szerint a magyarok fele szerint akár 2-3 hónap is eltelhet a diagnózis felállításától, mire a daganatos beteg kezelését megkezdik, holott a daganatos betegségeknél a terápiák hatékonysága szempontjából az a legfontosabb, a rosszindulatú elváltozásokat minél korábbi stádiumban ismerjék fel.

Az Országos Onkológiai Intézet igazgatója szerint csak szélsőséges esetekben fordulhat elő, hogy a diagnosztizált rákbeteg kezelése két-három hónap múlva kezdődik meg. „Nálunk maximum két héten belül diagnózishoz jut a beteg, és onnantól kezdve két-három héten belül megkezdődik a kezelése” – mondja Kásler Miklós, hozzátéve, hogy ennek az az ára, hogy az intézet két műszakban dolgozik, így gyakorlatilag nincs várólista.

A professzor sem tagadja ugyanakkor, hogy ez nem mindenütt van így az országban. Ennek sok oka van. Az egyik, hogy bár az egyes betegségek kezelésének protokollja kimondja, ha az adott intézményben nincsenek meg a beteg teljes körű gyógyításához szükséges feltételek, akkor a pácienst el kell küldeni oda, ahol ez rendelkezésre áll, ez a valóságban nem így van. Ehelyett az egyik kórházban megcsinálják a CT-t, majd elküldik a beteget máshová molekuláris patológiára, egy harmadik helyen elvégzik a PET-CT vizsgálatot, majd megoperálják, és egy negyedik helyen besugarazzák. Az összes szükséges vizsgálat elvégzése akkor is időbe telik, ha egy helyen végzik el azokat, így pedig még több időt veszít a beteg. Különösen, hogy számos intézmény küzd szakemberhiánnyal, különösen a sugárterápiában és a molekuláris patológiában – mondja Kásler Miklós.

Ezért is fontos az onkológiai ellátás centralizálása. Mint a professzortól megtudtuk, a szakma 2004 decemberében készítette el a legelső konkrét javaslatát az onkológiai hálózat kialakítására, ám azon túl, hogy azt évente átíratták velük, nem történt semmi.

Csaknem tízéves késedelemmel, idén januárban írták ki a tízmilliárd forintos összköltségvetésű uniós pályázatot az onkológia centrumok fejlesztésére, így Szegeden, Pécsett, Debrecenben és Szombathelyen a már meglévő onkológiai és sugárterápiás tanszékek valódi centrumokká alakulhatnak. Az országos intézet és a regionális centrumok mellett minden megyei kórházban van egy klinikai onkológiai osztály, ezek egy részében a sugárterápia szintén elérhető. Ezek közül tíz vidéki, sugárterápiával is rendelkező onkológiai osztály pályázhatja meg onkológiai eszközparkjának cseréjét a meghívásos kiíráson.

A fejlesztések nyomán bizonyosan hamarabb jutnak majd a betegek pontos diagnózishoz, és jelentősen rövidülhet az idő a kezelés megkezdéséig is – bizakodik a professzor, aki kérdésünkre úgy fogalmazott: „napnál is világosabb”, hogy az onkológiai hálózat fejlesztésének elhúzódása miatt évente több ezer esetben késve születik meg a diagnózis, illetve kezdődik meg a kezelés.

Az Országos Onkológiai Intézetben az elmúlt években hatmilliárd forintból új ambulanciákat, műtőket alakítottak ki, és több új eszközt is vásároltak. A fővárosban az Uzsoki Utcai Kórházban – itt működik a Fővárosi Onkoradiológiai Központ – szintén megújul az onkológia.

Az Országos Onkológiai Intézetben az elmúlt években hatmilliárd forintból új ambulanciákat, műtőket alakítottak ki, és több új eszközt is vásároltak. A fővárosban az Uzsoki Utcai Kórházban – itt működik a Fővárosi Onkoradiológiai Központ – szintén megújul az onkológia. -->