Folytatódik a földmutyi

Folyamatos támadások érik a május 1-jén életbe lépett földtörvényt. Az egyik legelterjedtebb érvelés szerint az új jogszabály egyszerűen nem szolgálja az ország érdekeit. Sokan úgy vélik: rossz gazda az állam, a birtokában lévő földeket nem műveli kellőképpen, és leginkább a kormányhoz közeli körök profitálnak belőle. Néhány napja – a Nemzeti parkok napja alkalmából – több politikus is megfogalmazott hasonló kritikákat.

Szakemberek szerint a földtörvény nem az igényekre, és nem a problémák megoldására koncentrál. „Ez azért alakulhatott így, mert az egész koncepció az uniós pénzek megszerzésére irányul – nyilatkozta lapunknak Raskó György agrárközgazdász. A jogszabály a viszonylag kevés munkával és kevés befektetéssel járó állattenyésztőket részesíti előnyben. Az a lényeg, hogy minden gazda indulásként kap 65 ezer forint körüli támogatást, és ezen felül – amennyiben őshonos állatot tart, például juhot, kecskét, szürkemarhát – állatonként jár még mintegy 90 ezer forint. Ezek elég igénytelen állatok, nem kell sokat költeni takarmányra. Kiterelik őket a legelőre, – ami sok esetben egy nemzeti park területén van – és az állatok maguk elvégzik az ökogazdálkodást” – magyarázta a szakember. Ez fontos szempont, mivel ezeken a területeken műtrágyázni nem lehet. Mivel az ökogazdálkodás nagy részét az állat megoldja, a gazdának sokszor csak egy pásztort kell fizetnie – tette hozzá. Számítások szerint a gazdák által felvett támogatásokból a 65 ezer forint fedezi a marhatenyésztéssel járó havi költségeket, a fennmaradó 90 ezer forint pedig tiszta haszon.

A helyzet ellentmondásosságát a KSH adatai is jelzik. Egy korábbi kutatásuk szerint az elmúlt években csökkent a vágómarha-tenyésztés, miközben a kormány ennek az ellenkezőjét kommunikálja. „Nincs kereslet a marhahús iránt, a szürkemarha már csak a gazdák körében népszerű” – mondta Raskó György.

Szintén elhibázott koncepciónak tartja az új földtörvényt Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese. A problémát abban látja, hogy „javarészt olyan emberek jutottak földekhez, akiknek fogalmuk sincs a mezőgazdaságról, és eközben fennmarad a munkanélküliség. Ráadásul mivel nincs korszerű technológia, nincs mivel fejlődést, eredményt produkálni” – fogalmazott a szakember. „A helyzetet jól reprezentálják a vonatkozó adatok. Kimutatás készült azzal kapcsolatban, hogy 2010 és 2013 között mintegy 80 ezerrel csökkent az egyéni gazdaságok száma. Ez korábban 480 ezer fölött volt. Arról is számok tanúskodnak, hogy az említett időszakban 2,5 millió hektár terület volt magántulajdonban, és 2,1 millió hektár föld volt jogi személyek tulajdonában. A foglalkoztatottsági adatok szerint a magántulajdonú vállalkozásban lévő földeken nagyjából 73 ezren dolgoztak, az utóbbinál mindössze 12 ezren kaptak munkát.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztályát. A tárca sem szóban, sem írásban nem reagált kérdéseinkre.

Eltérő árak

Országos átlagban 11 százalékkal, hektáronként 695 ezer forintra emelkedett a termőföld ára – közölte az OTP Jelzálogbank. Még mindig 2,2-szeres a különbség a legdrágább és a legolcsóbb megye árai között. Tavaly 913 ezer forintos hektáronkénti árral Győr-Moson-Sopron megye vezetett. A rangsor végén Nógrád megye állt 408 ezres fajlagos árral. A járások között nagyobb – 5,8-szoros – a különbség, mint a megyék között: itt Dunakeszi vezet 1 millió 520 ezer forintos hektáronkénti árral, míg legolcsóbb a putnoki járás 262 ezerrel.