Bizonytalan biztos

Kende Katalin

2010.03.10, 05:00

Fúrják az átláthatósági biztos intézményét. Legalábbis a mostani, a rendelettervezet szerinti formájában szakértők igencsak megkérdőjelezik a célszerűségét. Álláspontjuk, hogy az IRM által véleményezésre bocsátott jogszabály elnagyolt, kidolgozatlan és veszélyes is lehet: nem segíti elő az átlátható, tiszta közbeszerzési procedúrákat. Ráadásul komoly összegeket vihet el közpénzekből. A Transparency International Magyarország (TI), amely fő szorgalmazója volt az átláthatósági megállapodás törvényi rögzítésének, határozottan elutasítja az átláthatósági biztos ilyen jogszabályi rendezését, mondván, az újabb korrupciós kockázatokat szül. Az átláthatósági megállapodást a közbeszerzési törvény egy éve hatályos módosítása vezette be. A lényege az volt: ha az ajánlatkérő és az ajánlattevő fontosnak látja, az eljárás menetének felügyeletét független szakértőre bízhatja, aki jelzi a feleknek az esetleges kifogásait. A szabályozás nem tette kötelezővé a szerződéskötést valamennyi ajánlattevő számára. Az idén változtattak a rendelkezéseken. A módosítás értelmében az átláthatósági megállapodást az ajánlatkérő és az átláthatósági biztos köti, és az abban való részvétel már nem pusztán lehetőség, hanem kötelezettség minden ajánlattevőnek. Az átláthatósági biztost a Közbeszerzések Tanácsa veszi nyilvántartásba. Nemcsak felügyel, hanem jogorvoslati eljárást is kezdeményezhet.

Elkészült a törvénymódosítás végrehajtási rendelete. Ez az 50 millió forintot elérő állami vagy közösségi támogatásból megvalósuló beszerzéseknél kötelezővé teszi az átláthatósági megállapodást, és nem annyira a szerződést, sokkal inkább a biztosi intézményt részletezi, Bűrös László, a Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetségének elnöke szerint felületesen, végiggondolatlanul. Nem egy ponton – így a szerződő felek körét illetően – ellentétben áll a törvénnyel. Nem derül ki, pontosan mi is a biztos feladata, azt az eljárás megindításától meddig és milyen felelősséggel látja el. Az sem látható, mitől lesz nyilvánosabb az eljárás, és a nyilvánosság igénye miként viszonyul a minden iratba betekintési joggal rendelkező biztos titoktartási kötelezettségéhez.

Az elnök szerint a rendelkezések arra ösztönözhetik a biztost, hogy – a feladatának való megfelelés érdekében – minél több jogorvoslatot indítson, amire a közbeszerzési szabályok kuszasága jó alapot nyújt. A sok jogorvoslat, illetve általában az átláthatósági biztos bizonytalanul körülírt részvétele lassítja és drágítja majd az eljárásokat. Az átláthatóságra hivatkozva fölösleges egy új – kimunkálatlan – szereplővel tovább bonyolítani a rendszert – mondta Bűrös László.

Patay Géza ügyvéd, hivatalos közbeszerzési szakértő szintén aggályosnak tartja az átláthatósági biztos funkcióját. Arra hívta fel a figyelmet: az átláthatósági megállapodásnak még külföldön sincs kiérlelt gyakorlata, a közhatalomhoz kapcsolódó „biztosi” intézmény pedig ismeretlen, így elkapkodott lépés minden hatástanulmány nélkül beültetni a magyar jogi környezetbe. Igencsak kifogásolhatónak látja a biztos személyére, kiválasztására vonatkozó képlékeny szabályokat. Bár az órabére nem több 3600 forintnál, sok kicsi sokra megy, mégpedig közpénzekből, hiszen az ajánlatkérő fizeti. Ez az összeg igen alacsony, ennyiért nem lehet minőségi munkát kapni, hiszen a biztos költségeiről sem szabad megfeledkezni. Aggályos, hogy a biztosnak a jogszabályok érvényesülését kell előmozdítania, ez kifejezetten jogászi feladat, a tervezet viszont e tevékenységet laikusoknak is lehetővé teszi – mondta Patay Géza.

A TI nem ért egyet a készülő szabályozással – hangsúlyozta Alexa Noémi ügyvezető igazgató. Kiemelte: a Transparency International a civil kontroll mellett tör lándzsát, a kormányzat viszszájára fordítana egy jó kezdeményezést. A rendelettervezet alapján az átláthatósági biztos kvázi egy újabb állami kontroll, amelyből már éppen elegendő akad a közbeszerzésben. Ez a megoldás nem egyéb, mint újabb korrupciós lehetőségek melegágya – mondta.