BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Brüsszeli büntetés a kormányablakok kampánya miatt

Még a kancellária 1,5 milliárdos közbeszerzése is megbukott a brüsszeli vizsgán, a támogatás 25 százalékát vonnák el a Rogán Antal szomszédjával lezavart ügylet miatt.

Pontosan 334,6 millió forint pénzügyi korrekciót, magyarul büntetést javasol az Európai Bizottság (EB) a Miniszterelnökség közbeszerzése miatt, amelyet a HG 360 Reklámügynökség Kft. nyert el. A Rogán Antal propagandaminiszter lakóparki szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba érdekkörébe tartozó cég 1,575 milliárd forintért vállalta tavaly a kampányt a kormányablakok népszerűsítésére. A brüsszeli revizorok indokolatlannak találták a gyorsított eljárást, azt, hogy mindössze tíz nap volt a pályázat beadási határideje.

Ez szűkíti a versenyt, és az is kérdés, miért vártak a tender kiírásával 2015. augusztusig, holott a kormányablakok fejlesztése évekkel korábban kezdődött. Azt is firtatták a revizorok, vajon milyen kampányintenzitásra lehetett szükség, hogy két hónap alatt kiszórják a pénzt a kormányablakok népszerűsítésére. A projekt 5 millió eurós büdzséje ugyanis vetekszik az öt legnagyobb hirdetési büdzséjű magáncégével, ezek egész éves kerete 5-7 millió euró – hozták fel összehasonlításul a múlt év közbeszerzési termését ellenőrző revizorok.

Csepreghy: még nincs szó büntetésről

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára cikkünk megjelenését követően küldött válaszában azt hangsúlyozta, hogy még nincs szó bűntetésről, arra egyelőre csak javaslatot tett a bizottság (Vagyis: ebből még talán lehet alkudni). Közlése szerint a jelentés "csak érdeklődő kérdéseket tett fel" a közbeszerzésről. Az államtitkár szerint ezen kívül a gyorsított és a nem gyorsított eljárás közötti különbség, hogy előbbi két héttel korábbi szerződéskötést tesz lehetővé - bár arra a kifogásra ez nem igazán válasz, hogy miért volt a pályázatra jelentkezés határideje ennyire rövid, és miért kellett ilyen gyorsan ennyire sok pénzt elkölteni.

A 25 százalékos büntetést súlyosbítja, hogy az uniós forrásokat menedzselő, a közbeszerzések csúcsellenőrzéséért felelős Miniszterelnökség eljárása akadt fenn az EB szűrőjén. A bizottsági vizsgálata célja ugyanis az volt, hogy megállapítsa, miképpen funkcionál a közbeszerzések ellenőrzési rendszere, alapvetően a kancellária közbeszerzési felügyeleti főosztálya (kff). A mintába a 2015. január–szeptemberi termésből 56 eljárás került be, és egy tucatnál vélelmeztek szabálytalanságot a brüsszeliek. Ez valamelyest jobb az egy évvel korábbi lesújtó eredménynél, akkor minden negyedik eljárással gond volt. „A rendszer működik, de van még javítanivaló” – summázta az EB az eredményt, és a négyes fokozatú skálán kettes besorolást adott Magyarországnak. Ez nem tűnik drámainak, valójában azonban akár az operatív programok felfüggesztését is elrendelhette volna az EB, 5 százalékos hibaarány felett ugyanis erre van mód.

Általánosságban olyan szabályozási furcsaságokra leltek az ellenőrök, hogy például a kff tanúsítványa nélkül nem írható ki közbeszerzési eljárás, a kontroll azonban nem terjed ki arra, mikor jelentetik meg a tendert, így egy szabályossági igazolással rendelkező ügylet is megsértheti a törvényben rögzített határidőket. Továbbra is sok a szabálytalanság a szerződésmódosítások kapcsán, sok az egyszereplős „verseny”, és a testreszabott tenderek, illetve a versenyt korlátozó műszaki előírások kiszűrésére nincs megfelelő szakmai háttér – derül ki az EB összegzéséből.

A konkrét közbeszerzések kapcsán kifogásolták például az eljárási határidők szabálytalan lerövidítését vagy például a többletmunkák odaítélésének gyakorlatát. Az uniós szabályok szerint kisebb összegű, a tenderben foglalthoz hasonló munkával meg lehet bízni a nyertest pótlólag. Ebbe azonban nem fér bele a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi beruházása, amelyet kerékpárút építésével toldottak meg. A cél nem az, hogy a maradék pénzt előre nem jelzett, nem tervezett munkákra költsék, hanem az, hogy tervezett munkákat végezzenek el, ha marad rá pénz – így a brüsszeli magyarázat. Az EB a fennakadt közbeszerzéseknél többnyire 25 százalékos korrekciót javasol.

Másfél milliárd a Közgép miatt

A revizorok beillesztették a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép-esetet is a Magyarországnak megküldött jelentésbe, bár nem volt része a mintavételnek. A győr–gönyűi kikötőfejlesztésre kiírt tendernél azon nem akadtak fenn, hogy az eredetileg becsült 5,5 milliárd forintos ár helyett végül 6,9 milliárdért vitte el a munkát a Mészáros és Mészáros Kft.-vel felálló konzorcium, hanem a kiírás korlátozó feltételeit emelték ki, pénzügyi korrekciót lényegében a Közgép kizárásának körülményei miatt javasoltak. Ahogy korábban a Világgazdaság közölte, 25 százalék korrekció szerepel a javaslatban, ami csaknem 1,5 milliárd forint. A kizáráshoz vezető hamis adatszolgáltatással kapcsolatban a revizorok úgy vélik, a kiírás nem volt elég részletes, az 500 négyzetméteres fedett fedélzet megkövetelése pedig aránytalan.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.