Figyelem! A fizetési meghagyás kiadása fél évről 3 napra csökken

Június elsejétől a közjegyzők végzik a fizetési meghagyásokkal kapcsolatos feladatokat. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elektronikus rendszere révén az e-úton benyújtott kérelmek alapján a mostani átlagosan fél év helyett három nap alatt kibocsátják a fizetési meghagyást, de a hagyományos papíralapú ügyintézés is mindössze 15 napba telik. A bíróságok évi 600 ezer ügytől mentesülnek. Az ügyvédek szerint a megújult eljárás hozzájárul a jogállamiság hatékonyságához, és növeli a jogbiztonságot.

Tóth Ádám, a MOKK elnöke a Világgazdaságnak elmondta: már folyik az e célra kifejlesztett elektronikus rendszer próbaüzeme. Egyszerűbben, lényegében változatlan költségekkel, de sokkal gyorsabban érvényesíthetők a lejárt pénzkövetelések. Bár a cégek forráshiányát nem orvosolja, egyes megítélések szerint némiképp gátat szabhat a körbetartozásoknak is az eljárás új módja. A fizetési meghagyás iránti kérelmet a jogi személyek kizárólag elektronikus úton, a MOKK honlapján keresztül nyújthatják be. Nem jogi személyiségű társaságoknak, szervezeteknek csak jövő január elsejétől lesz kötelező az elektronikus út. A természetes személyeknek ugyanakkor megmarad a papíralapú beadvány lehetősége.

A közjegyzők arra számítanak, hogy a kérelmek mintegy 75 százalékát elektronikus úton kapják majd. Ezeket a központi szerver szignálja számukra, ezáltal körülbelül a számítások szerint napi hat-tíz beadvánnyal terhelve őket. Ennek kidolgozásánál az azonos teherelosztáson túl azt is figyelembe vették, hogy az ország bizonyos területein igen lecsökkent a közjegyzői ügyforgalom, az irodák 20 százaléka súlyos gazdasági helyzetben van – mondta Tóth Ádám. Felhívta a figyelmet az űrlapok helyes kitöltésének a fontosságára. Hangsúlyozta: ez a kérelmező érdeke, hiszen nem megfelelő adat esetén a közjegyző hiánypótlást bocsát ki, és akkor a háromnapos határidő már nem tartható.

A papíralapú kérelmet az ügyfél bármelyik közjegyzőhöz beadhatja, illetve bármelyiknél szóban előadhatja kérelmét.

A bíróságokon ma a fizetési meghagyásos eljárás illetéke az ügyérték 3 százaléka, legkevesebb háromezer, maximum 450 ezer forint. A közjegyzői eljárásban díjat kell fizetni, ez ötezer forinttól 300 ezerig terjedhet. A díj fele a közjegyzőknél marad, akik pontozás alapján részesülnek belőle; ha például hibáznak, kevesebb pontot, kisebb fizetséget kapnak. A befizetések másik fele a kamaráé, a rendszer fenntartására, működtetésére – mondta Tóth Ádám.

Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke szerint a fizetési meghagyásos eljárás új módja növeli a jogállamiság hatékonyságát. Eddig megfelelő eszköz és támogatás híján túlságosan megterhelte a bíróságokat, és hosszadalmas procedúrába kényszerítette az ügyfeleket. Réti a jogbiztonság terén is jelentős lépésnek tartja a változást, hiszen az ügyvédek ellenőrzik a céges beadványok adatait, helyességét. Ügyvédi felvetésre a közjegyzők kidolgozták a tömeges kérelembenyújtás lehetőségét is, ennek főként a közszolgáltatók vehetik hasznát a díjhátralékok behajtásánál, egyszerre akár több ezer beadványt is küldhetnek egyetlen aláírással.

Külföldön is hasonló a helyzet

Németországban 1974, Ausztriában 1992 óta működik a magyarhoz hasonló fizetési meghagyásos eljárás, de mára minden elektronizált. Bíróságnak nevezett elektronikus központ bonyolítja le az eljárásokat, nincs papíralapú kérelem, a természetes személyeknek sem. Németországban például Regensburgban működik a központ, évente kilencmillió beadványt intéz. Szlovéniában 2008-ban „vették át” az osztrák modellt.