Hiányoznak a garanciák - Antikorrupciós csomag

Antikorrupciós csomag: nem érvényesülhet a tisztességes eljárás védelme az elmaradt törvény miatt

Kende Katalin

2010.03.23, 05:00

A tisztességes eljárás védelméről szóló törvény április elsején hatályba lép, az eljárásokat lefolytató illetékes hatóság törvényi kijelölésének lehetősége azonban már az újonnan megalakuló kormány és Országgyűlés feladata lesz – közölte a Világgazdaság érdeklődésére az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. Ez viszont azzal jár, hogy nem remélhet hatékony támogatást, aki a következő időszakban netán bejelentést kíván tenni, azaz a törvény ugyan él majd, de nem érvényesül maradéktalanul.
A múlt év végén fogadta el a parlament az antikorrupciós törvénycsomagot, amely három elemet foglalt magában, a tisztességes eljárás védelméről, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló szabályozást, valamint a közszférát érintő közös etikai minimum-szabályrendszert összefogó parlamenti határozatot. A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényt azonban az államfő nem írta alá, visszaküldte a Háznak. A megfontolandó törvény közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezéseit egy másik törvénymódosító csomagban elfogadta a parlament. A hivatallal, illetve a közérdekű bejelentők védelméhez kapcsolódó hatósági teendőkkel viszont már nem foglalkozott.
A Transparency International Magyarország (TI) fontos vívmányként értékelte a közérdekű bejelentő védelmének törvényi garantálását, ám kezdettől kifogásolta egy külön apparátus felállítását e célra. Helyette a rendőrségi és az ügyészségi munka anomáliáinak vizsgálatát, hatékonyságának növelését szorgalmazta. Most azonban sem törvény, sem egyéb intézkedés. Visszás helyzet, különösen, ha azt nézzük, kampány idején mindenütt hangsúlyt kap az antikorrupciós fellépés fontossága, ám az igen veszélyes, ha a potenciális közérdekű bejelentőkkel egy nem működő rendszerről hitetik el, hogy számukra valódi védelmet biztosít – mondta Földes Ádám, a TI jogi tanácsadója.
Kiemelte, hogy a törvénycsomag után semmit sem javultak a bejelentési csatornák. Az érdekelt ugyan fordulhat a rendőrséghez vagy az ügyészséghez, de ennek kevesen látják értelmét, mivel nem túl erős a közbizalom ezekben a szervekben, akkor már inkább újságírókat keresnek meg korrupciós ügyekkel a bejelentők. Nem rendezett az ígért anyagi ösztönzés sorsa sem: a fel nem állt hivatal szankcionálná ugyanis a korrupt szervezetet, és az így befolyt bírság maximum 10 százalékával díjazná a bejelentőt. Ennél sokkal nagyobb baj, hogy az érdekelt nem bízhat személyes adatainak védelmében, bejelentésének bizalmas kezelésében. Ezt egy rendőrségi, ügyészségi eljárásban nem feltétlenül kapja meg. Ráadásul munkahelyi és anyagi hátrányok is érhetik, de nem számíthat segítségre, ha nincs kitől – sorolta a szabályozás hiányából eredő problémákat a TI szakértője.
A törvény az utóbbi esetekben jogi képviseletet és anyagi támogatást garantálna az érintettnek, ha lenne a végrehajtásának gazdája. Földes Ádám úgy vélekedett, legalább ezeket a feladatokat az Igazságügyi Hivatalra lehetett volna bízni, amely ma is nyújt jogi képviseletet, segítséget a rászorulóknak.
Kondorosi Ferenc egyetemi tanár, volt – többek között az antikorrupciós stratégia kidolgozásával megbízott – kormánybiztos szerint viszont e kérdések kormány- vagy miniszteri szintű rendeletekkel nem válaszolhatók meg, törvényi szabályozás szükséges. Hangsúlyozta, a törvényeknek – az államfő által viszszaküldött szabályozás átdolgozása után – együtt kellett volna hatályba lépniük. E helyett jellegzetesen magyar, felemás megoldás született, amelytől nem várható a remélt eredmény – mondta Kondorosi Ferenc.
A hatályba lépő törvénynek a versenytörvényt módosító része viszont önmagában megállja helyét. Igaz, ez kifejezetten a kartellezéssel kapcsolatos: az árrögzítő, piacfelosztó megállapodások hatékonyabb feltárása érdekében bevezeti az informátori díjat, amely a jogsértő cégekre kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb 50 millió forint lehet. Azt illeti meg, aki nélkülözhetetlen írásos bizonyítékot szolgáltat a Gazdasági Versenyhivatalnak a jogsértés megállapításához, vagy olyan, szintén nélkülözhetetlen információt nyújt, amelynek révén a kartellcsoport rajtaüthet a gyanúsítottakon.
Az ezzel kapcsolatos gyakorlati követelmények, az eljárás mikéntjének kidolgozását a közeli napokban fejezi be és teszi közzé a hivatal.