A nyáron indulhat a könnyített gépjármű-hitelezés. A napokban megjelent IRM-rendelet a hitelösszegekkel arányos, többsávos díjrendszert vezet be, és részben eltérő bejegyzési, illetve változásbejegyzési tarifákat rögzít a lakossági és a gépjárműkészleteket ily módon finanszíroztató gépjármű-forgalmazással foglalkozó céges felhasználók részére. Így a legalacsonyabb – például 500 ezertől egymillió forintig terjedő – ügyértékeknél azonos, mindössze hétezer forint a közjegyzői díj és a költségtérítés, míg egyre feljebb haladva nő a különbség a gépjármű-kereskedők előnyére. Erre azért is van szükség, mert a készletfinanszírozott autókat mindössze néhány hónapig és nagyobb hitelösszeggel finanszírozzák. A tízmillió forintot meghaladó hitelnél a lakossági tarifa 39 ezer forint, míg a flottát terhelő díj nem éri el a 30 ezret.
A könnyített autófinanszírozásra a múlt év szeptemberétől ad a törvény lehetőséget. A szabályozás a hitelezői garanciák erősítését és a visszaélések megakadályozását célozza. Az adós elleni felszámolás vagy végrehajtás esetén a finanszírozott gépjármű csak jelzálogjog-alapítással szolgálhat biztosítékul. Ám mivel a gépjárműpiacon a vevő általában nem a hitelezővel, hanem a kereskedővel áll kapcsolatban, így a procedúra „macerás” és költséges a feleknek, ezért nem is élnek vele. Viszont hitelezői biztosíték híján nagy a kockázat: az autót – gazdájának mondjuk közüzemi tartozása miatt is – lefoglalhatják, elárverezhetik, a nyomott vételár miatt az ügyfél is, a hitelező is rosszul jár.
Az új szabályozás szerint az autót terhelő jelzálogjogot nem kell közokiratba foglalni, a nyilvántartásba vételhez elegendő a magánokirat is. A zálogjogot elektronikus úton, rövid idő alatt bejegyzik. A nyilvántartás nem lesz közhiteles, de a bejegyzés ugyanúgy biztosítja a hitelezőknek felszámolás esetén a kielégítési elsőbbséget, mint más jelzálogjogok. Így védelmet élvez a hitelező. A közjegyzői nyilvántartásból pedig bárki tájékozódhat arról, hogy a kiszemelt autót terheli-e zálogjog vagy sem.
A törvény végrehajtását szolgáló rendelet elsősorban amiatt késett, mert az időközben elfogadott új Ptk. 2011-től másfajta nyilvántartást vezetett volna be a gépjárműzálogjogra, így a jelentős befektetéssel létrehozott informatikai rendszer árának egy év alatt kellett volna megtérülnie. A Magyar Lízingszövetség szerint pedig így túl magasak lettek volna az eljárási díjak. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Lízingszövetség közös fellépésének köszönhetően az év végére sikerült tető alá hozni az új Ptk.-hoz kapcsolódó módosítást és az immár alacsonyabb díjakat tartalmazó végrehajtási rendeletet.
Napi szinten milliós károk
Tóth Ádám, a közjegyzői kamara elnöke a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: másfél-két hónap alatt el tudják végezni a még szükséges informatikai munkákat. A rendszer azonban csak július elsejével – azaz kis híján egyéves késéssel – indulhat, ekkor lép hatályba a rendelet, ami elszomorítja a Lízingszövetséget. A huzavona ugyanis napi szinten milliós károkat okoz a tagoknak – mondta Lévai Gábor főtitkár. Ha a rendelet élne, a meglévő szerződéseket is át lehetne alakítani, így biztosítékhoz jutnának a hitelezők. Mivel erre egyelőre nincs mód, így megfontolandó lépésnek tűnik, ha az érintettek pénzügyi lízingszerződéseket kötnek a finanszírozókkal. A pénzügyi lízing teljes védettséget nyújt, az autó nem árverezhető el. Előnyös lehet azért is, mert január elsejével a gépjárművisszlízing illetékmentességet élvez. Ezt a megoldást a következő hetekben mérlegeli a szövetség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.