Jog helyett csupán törekvés

Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson, az állam pedig a juttatások mértékét és jellegét az igénybe vevő személynek a közösség számára végzett tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja – ez szerepel a jelenleg általános vita alatt álló új alkotmány tervezetében. Mindez kisebb felelősséget ró az államra, ám megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy ez milyen változást jelent majd.

Bevett nemzetközi standard, egyben kényelmes megfogalmazás a „törekszik” szó használata. Ez is magában foglalja az államnak azon kötelezettségét, hogy valamilyen szociális ellátórendszert fenn kell tartania, ám ezenfelül széles mérlegelési lehetőséget, nagy mozgásteret biztosít a döntéshozóknak a szöveg – mondta el lapunknak Pap András László alkotmányjogász. Az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa hozzátette: az alaptörvényekbe a legritkább esetben írnak bele a gazdasági, szociális, kulturális jogokat érintő konkrétumokat, megfogható kötelezettségeket, hiszen számolni kellene ebben az esetben azzal, hogy a körülmények változása esetén az állam megszegné saját alkotmányát. Az elvi alapállás, a „törekszik” jellegű megfogalmazások esetében viszont nehéz eldönteni, mi tartozik az állam kikényszeríthető feladatai közé.

A közösség számára hasznos tevékenységet meghatározó kitétel azonban hallatlan, ebből szinte bármi, akár nagyon kemény dolgok is következhetnek – tette hozzá Pap. A parlamenti többségű kormányok persze sok mindent, akár egészen vad dolgokat is beleírhatnak a törvényekbe, egy demokratikus államberendezkedés esetén azonban vannak fékek, mint például az alkotmánybíróság vagy a köztársasági elnök személye, amely ellensúlyozhatja ezeket – fejtette ki az alkotmányjogász.

Az Alkotmánybíróság a rendszerváltozás óta eltelt időszakban számos alkalommal megerősítette az állam szociális kötelezettségeit, például a Bokros-csomag idején. Tekintve, hogy az új alkotmánytervezet nem tekinti magát a jelenleg hatályos alkotmánnyal jogfolytonosnak, valószínűleg ezek a határozatok érvényüket vesztik, de annyi mindenképpen kijelenthető, hogy automatikusan nem érvényesek tovább például a kilencvenes évek alkotmánybírósági határozatai – vélekedett Pap András László.

A megfogalmazás súlyos viszszalépés az eddigiekhez képest, hiszen nemcsak a jelenleg hatályos alkotmány, hanem számos alkotmánybírósági határozat is rendelkezik az állam szociális felelősségvállalásáról – nyilatkozott lapunknak Kolláth György. Az alkotmányjogász hozzátette: a szociális biztonságra vonatkozó „törekvés” a legkevesebb, ez az állam számára kikényszeríthető felelősséget nem jelent. Az új szövegezés szerint az állam törekvése a biztos, a juttatott szolgáltatás bizonytalan – vélekedett Kolláth.

A gazdasági és szocális gyakorlatban nem volna jó, ha alkotmányos szinten rögzítenék az állam konkrét kötelezettségeit, természetes, hogy a minimalista megfogalmazáson túl egyéb jogszabályokban szabályozzák ezeket a kérdéseket – nyilatkozott lapunknak Bod Péter Ákos egyetemi tanár. Nagy változások nem várhatók, hiszen az ország tagja az Európai Uniónak, az OECD-nek, az ILO-nak, amelyek alapvető szabályok betartására kötelezik Magyarországot. A jelenlegi alkotmányban szereplő „szociális piacgazdaság” megfogalmazás leginkább annak az eredménye, hogy a rendszerváltozás idején működő politikusok többsége nem tudta, ez mit jelent, hogy ez ma a társadalomban illegitim versenyelvet takarja azzal a kiegészítéssel, hogy az állam a nagyobb szereplőket féken tartja, míg a kisebb súlyúakat támogatja. „Európa jelenleg átalakul, már a klasszikus szociális piacgazdaságok gyakorlata is változik, ezért jónak tartom a jelenleg hatályos alkotmányhoz képest a mostani szerényebb megfogalmazást, mert a szociális biztonságra való törekvésnél valószínűleg nem is vagyunk többre képesek” – zárta szavait Bod Péter Ákos.

Európa országaiban sem jellemző, hogy az általános megfogalmazásokon túl konkrétumok szerepelnének az alkotmányok szövegeiben, bár az állam szociális szerepvállalása rögzített. Az amerikai gyakorlattól való eltérés az alaptörvényre épülő egyéb jogszabályokban és a gyakorlatban keresendő: bár az alapjogból szintén csak minimális intézményrendszer lenne levezethető, az egyéb jogszabályok széles körű szocális szerepvállalást rögzítenek, amely azonban nagyban szigorodott az elmúlt években.

Európa országaiban sem jellemző, hogy az általános megfogalmazásokon túl konkrétumok szerepelnének az alkotmányok szövegeiben, bár az állam szociális szerepvállalása rögzített. Az amerikai gyakorlattól való eltérés az alaptörvényre épülő egyéb jogszabályokban és a gyakorlatban keresendő: bár az alapjogból szintén csak minimális intézményrendszer lenne levezethető, az egyéb jogszabályok széles körű szocális szerepvállalást rögzítenek, amely azonban nagyban szigorodott az elmúlt években.-->