Jogosak a kirótt bírságok

Változatlanul kemény bírságokra számíthatnak a fogyasztót megtévesztő, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát megszegő vállalkozások, ám a mérlegelés menetére és a kiszabott összegek alaposabb indoklására ezentúl az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordít a Gazdasági Versenyhivatal. Ezt mondta Hargita Árpád, a GVH jogi irodájának a vezetője a közelmúltban a fogyasztóvédelmi versenyügyekben született bírósági ítéletek kapcsán.

Emlékezetes: a Fővárosi Ítélőtábla az év első felében több olyan határozatot hozott, amelyben a GVH által megállapított versenyjogi jogsértést megerősítette, ám nem értett egyet a bírságok összegével, és azokat leszállította. A versenyhivatal gyakorlata szerint a bírság alapját fő szabályként az adott reklámkampány költségei adják, amelyek manapság nemegyszer több százmilliós tételekre rúgnak. Súlyosbító körülmény, ha a magatartás bizalmi áruval kapcsolatos, például banki szolgáltatás. A versenytanács a kiindulóponthoz képest mérlegeli egyebek között a tájékoztatás intenzitását, tartalmát, a jogsértés hatását. A visszaesőnek minősülő vállalkozások az alapösszeg megtöbbszörözésére is számíthatnak.

A „többszörözést”, illetve a bírság túlzott mértékét kifogásolta a Fővárosi Ítélőtábla például a Procter & Gamble Bonux mosóporának hirdetéseivel kapcsolatos versenyhatósági határozatban. A GVH ugyanis a reklámköltségek alapján kalkulált bírságösszeget 105 millió forintban állapította meg, és a cég korábbi jogsértéseire figyelemmel ezt megháromszorozta. Az ítélőtábla a büntetést 105 millió forintra mérsékelte. Az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a felülvizsgálati eljárásban egyebek között rámutatott: a versenytörvény széles körű mérlegelési lehetőséget ad a versenyhatóságnak a bírság megállapítására. Nem tiltja azt sem, hogy az ismételt jogsértő magatartások számával – mint szorzóval – határozza meg a bírság végső összegét. A megállapítás azonban alapos mérlegelést és körültekintő, részletes indoklást kíván. Mivel a GVH automatikus szorzást alkalmazott, ezért az LB szerint hiányzott a részletes indoklás, így az ítélőtábla döntését hatályában fenntartotta.

Időközben az ítélőtábla egy másik – OTP-hitelkártyával kapcsolatos – megtévesztéses ügyben, a bírság megállapítása tekintetében új eljárásra kötelezte a versenyhivatalt. Az igazságszolgáltató fórum szerint is jogsértő volt a bank magatartása, ám úgy találta: a GVH nem indokolta meg kellően a százmillió forintos szankciót, csakis emiatt, e körben szükségesnek tartja az új versenyhatósági vizsgálatot. A versenyhivatal az újabb eljárásban és a további „fogyasztós” ügyekben a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtábla rendelkezéseinek megfelelően jár el – mondta Hargita Árpád. KK