Késve döntött a versenyhivatal
Mulaszthat-e a Gazdasági Versenyhivatal? Megszűnhet-e a hatásköre, ha a törvényi határidőt túllépve hoz például elmarasztaló határozatot a vizsgálata alá vont cégekkel szemben? Vélhetően ez lesz az egyik alapkérdés abban a perben, melyet a bankkártyakartellügyben megbírságolt pénzintézetek indítanak a versenyhatóság ellen. A Világgazdaság értesülése szerint több bank álláspontja, hogy a GVH a kartellügyekben irányadó, a törvény által előírt legfeljebb 18 hónapos határidő önkényes túllépésével már hatáskör hiányában járt el, határozata jogsértő.
Ismeretes: a hivatal 2008. január 18-án indított versenyfelügyeleti eljárást 23 bank és a Visa, valamint a Mastercard kártyatársaság ellen, és – a törvényi határidőnél 62 nappal később – 2009 szeptemberében hozott döntést. Ebben versenykorlátozónak minősítette, hogy az érintettek megállapodtak a bankközi jutalék mértékében, és hét bankra összesen 968 millió, a két kártyatársaságra 477-477 millió forint bírságot szabott ki.
Az érintettek a határozat ellen bírósági felülvizsgálatot kérnek. Több bank arra hivatkozik keresetében, hogy a közigazgatási szerv hatósági jogkörének gyakorlásakor a rá irányadó, törvényi határidőn belül jogosult és köteles eljárni. Ezt megköveteli az Alkotmány, a közigazgatási eljárási törvény, továbbá a versenytörvény is.
Az előírások betartása a büntetőjogi természetű eljárások (például kartellügyek) esetében garanciális jelentőségű. A bírósági gyakorlat szerint azonban az ügy érdemére nincs kihatással, ha a versenyhatóság döntését nem hozza meg határidőben. A pereskedők álláspontja: a hatáskör gyakorlásának korlátja a törvényi határidő.
A Világgazdaság úgy tudja: a két kártyatársaság nem a versenyhatóság mulasztására építi keresetét, hanem egyebek között arra, hogy a megállapodásban nem vettek részt, mégis őket sújtották a legnagyobb bírságöszszeggel. KK
Bírósági joggyakorlat
A Legfelsőbb Bíróság több közigazgatási döntésben fejtette ki, hogy a határidő túllépése nem érdemi döntésre kiható eljárási szabálysértés.Az érdemi döntésre kiható eljárási szabálysértésnek jelentősnek és olyan hibának kell lennie, ami a bírósági eljárásban nem hozható helyre.
Az érdemi döntésre kiható eljárási szabálysértésnek jelentősnek és olyan hibának kell lennie, ami a bírósági eljárásban nem hozható helyre. -->
