Közbeszerzési anomáliák

A közbeszerzési szabályozás hektikussága esetenként nemhogy segítené, inkább gátolja a közpénzek ésszerű felhasználását, a hatékony ellenőrzést, a verseny tisztaságát – summázható a közbeszerzési jogászok tapasztalata. Az áprilisban hatályba lépett megújult törvényt már több alkalommal módosították, és a kormány által a parlamenthez benyújtott antikorrupciós törvénycsomag nyomán – ha megszavazzák – ismét jelentős változások várhatók.

Bűrös László, a Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: az elmúlt bő fél év gyakorlata megerősítette azokat a félelmeket, amelyeket a szakma még a törvény megújítási vitáiban fogalmazott meg némely rendelkezések kapcsán. Így például kifogásaik ellenére került be a közösségi értékhatár feletti eljárásba az a szabály, miszerint a procedúra eredménytelen, illetve azzá nyilvánítható, ha csak egy ajánlattevő érkezik, vagy több pályázatból csak egyetlen érvényes marad. Ez szinte ösztökéli a piaci szereplőket a különböző manipulációkra, és rendszerint ki is használják. A siker érdekében, a többiek ellenében például öszsze lehet fogni egy „baráti” vállalkozással. Meg lehet játszani az érvényteleníttetést. Egyebek közt úgy, hogy két versengő vállalkozás egyike az eredményhirdetés előtt visszavonja egyébként érvényes ajánlatát. Amelyik marad, nem könyvelhet el sikert, hiszen az eljárást érvénytelennek nyilvánítják.

Az elnök elmondta azt is: míg az új alvállalkozói fogalom egyértelmű az építőipari vállalkozások esetében, megannyi bizonytalanságot okoz például az áttételesen bonyolódó adásvételi, szállítási szerződéseknél. Gond az is, hogy az építési beruházásokra vonatkozó új kormányrendelet felülírja a törvényt, sajátos szabályokat vezet be a teljesítési, jótállási és szavatossági biztosítékokra, valamint az értékelésre.

Bűrös László aggályosnak tartja a jogorvoslat szabályozását, amely helyenként teret enged a szubjektumnak. Mint mondta, a bírság kiszabása során nemegyszer megmagyarázhatatlan döntések születnek, amelyeket viszont nem bírálhat felül a bíróság. Baj, hogy bár a törvény előírja, a gyakorlatban hiányzik a kötelező jogi képviselet.

A szakértők egyelőre nem osztják az antikorrupciós törvénytervezetekhez fűzött reményeket. Képesek-e majd olyan változásokat előidézni, amelyek ténylegesen, érdemben csökkentik a korrupciós kockázatot? – kérdezik. KK

Bírságok, díjak

A múlt héten benyújtott törvényjavaslat-csomag a tisztességes eljárás védelmét deklarálja, létrehozná a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalt. Új módszerekkel, eszközökkel kívánja javítani a felderítés és a szankcionálás esélyeit, s erősíteni a „civil kurázsit”. Milliárdos bírságokkal rettentené el a mutyizókat, és díjakkal jutalmazná a bejelentőket.