Lakás-árverezési moratórium
A téli – december 1. és március 1. közötti – kilakoltatási tilalom már jó néhány esztendeje él a bírósági végrehajtási törvény alapján. Ám a lakáshitel-szerződések jelentős része tartalmazza az ingatlan végrehajtáson kívüli értékesítésének lehetőségét: a bankok ritkábban maguk adják el a fedezetül szolgáló lakást, gyakrabban azonban behajtó cégekre bízzák a követelést, és az otthonok az árverezőházakban találnak új gazdákra. Ilyen esetekben nem érvényesülhet moratórium. Ezt a hiányt pótolja a mostani rendeletmódosítás.
A tájékoztatón elhangzott: a kormányzat az elmúlt időszakban több intézkedést hozott a bajba jutott lakástulajdonosok megsegítésére: a szabályok módot adnak hitelátütemezésre vagy áthidaló kölcsönre, illetve – ha elkerülhetetlen a lakáshitel felmondása és az otthon feladása – szigorította a kényszerértékesítésre vonatkozó rendelkezéseket, hogy gátat szabjon az esetleges visszaéléseknek. Ennek érdekében a végrehajtáson kívüli értékesítésről szóló szabályozást tavaly már egyszer módosították: előírták, hogy lakóingatlanokat csak nyilvános eljárási rend szerint és módon (árverés, versenytárgyalás, nyilvános pályázat útján) lehet értékesíteni. Így az ingatlanra bárki ajánlatot tehet. A hiteleseket védi az is, hogy amennyiben a visszaélés gyanúja merül fel a követelés behajtójával szemben, akkor a bankok szerződést bontanak vele.
A múlt évtől ismét él az önkormányzati elővásárlási jog: az önkormányzatok a területükön kényszerárverésre kerülő ingatlanokat megvásárolhatják, és azokat korábbi tulajdonosaiknak bérbe adhatják. Ugyancsak segítséget jelent, hogy a végrehajtás során – amennyiben ezt az adós kéri – a korábbi 30 napon túl további 60 nappal meghosszabbítható az az időtartam, ameddig nem kell elhagynia az árverezésre kerülő lakást.
Január 1-jétől egyébként már nem lehet olyan szerződést kötni, amelynek értelmében a hitelező (bank vagy hitelintézet) megszerezheti magának a nehéz helyzetbe került adós ingatlanát és azt a sajátjaként értékesítheti, de ez a régi megállapodásokat nem érinti. Március elsejétől hatályos az a lakások áron aluli eladását megakadályozó rendelkezés, amely szerint az értékbecslő által megállapított ár 70 százaléka alatt nem értékesíthető az ingatlan árverésen.
Tavaly óta kormányrendelet követeli meg új hitelek esetében az előzetes hitelképesség-vizsgálatot – abban az esetben is, ha az adós által felajánlott fedezet hitelezési szempontból megfelelő biztosíték lenne –, hogy az adósok ne kerüljenek lehetetlen helyzetbe, és ne veszítsék el a fejük felül az otthonukat.
Auer Katalin, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa a Világgazdaságnak elmondta: az intézkedés meglepte a szövetséget. A jogszabály-módosítást előzetesen nem egyeztették velük. Megalapozott véleményt a rendelet szövegének ismeretében tudnak kialakítani.
Annyi azonban bizonyos: a bankszövetség többször, így a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló rendelet tavalyi módosítása során is szorgalmazta a szabályozás átfogó felülvizsgálatát. Álláspontja, hogy a kormányrendelet keretjellegű előírásai és a követeléskezelési tevékenység jogszabályi rendezetlensége visszaélések táptalaja lehet. A sajtóban az elmúlt évben előtérbe került ingatlanértékesítéssel kapcsolatos anomáliák túlnyomó többsége nem bankokhoz, hanem pénzügyi vállalkozásokhoz köthető, illetőleg azzal van összefüggésben, hogy az ingatlanértékesítésben olyan szervezetek – árverezőházak – jelentek meg, amelyeknek a tevékenysége szabályozatlan, s amelyre a bankoknak érdemi ráhatása nincs.
Javasolták egy átfogó követeléskezelési törvény kidolgozását is, amelyhez részletes szakértői anyagot írtak. A törvény előkészítése tudomásuk szerint elkezdődött, idő hiányában azonban ebben a kormányzati ciklusban nem született meg a tervezet.
A bankok a válság kezdete óta több tízezer hitelszerződés esetében éltek az átütemezés, fizetéskönnyítés eszközével, s minden esetben az adóssal történő együttműködésre törekednek. Sok esetben azonban törekvésük egyoldalú marad – mondta Auer Katalin. KK
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.