Birkóztak a hitelezőkkel. Túlságosan szép is lett volna, ha rögtön találkozik a bankok, a beszállítók és a cég érdeke. Ennek ellenére a második egyezségi tárgyaláson már megállapodtak. Az Albatross Plastunion Zrt. azóta is működik. Mint azt Forgács László vezérigazgató a Világgazdasággal közölte, a múlt évi 300 millió forintos veszteséghez képest a talpon maradásra, „plusz” nullás eredményre és 2 milliárd forintos árbevételre készülnek.
Tavaly szeptember elsején lépett hatályba a megújult csődtörvény, amely a korábbinál nagyobb lehetőséget ad a padlóra került cégeknek a reorganizációra. A jogalkotó célja, hogy arra ösztönözze az átmeneti likviditási gondokkal küszködő cégeket, kérjenek csődvédelmet, mert elkerülhetik a felszámolást. Az Albatross már szeptember 2-án a bírósághoz fordult, és november 17-én a hitelezők áldásukat adták a részletes, piaci lehetőségeket taglaló, hosszú távú pénzügyi tervet rögzítő, félszáz oldalas kibontakozási programra.
Forgács László elmondta: az 1993 óta működő, 2008-ban még 6 milliárdos árbevételű és 220 millió forintos adózás utáni eredményt felmutató exportorientált acél- és műanyagipari vállalkozás a válság hatására teljesen „leült”. A külföldi partnerek nem rendeltek, a hazai fő beszállító lenullázta hitelkeretüket. Miután az új csődtörvényt a parlament elfogadta, készültek a túlélési lépésre. Nagy volt a „véráldozat”: a múlt év elején megváltak 100 alkalmazottól, a reorganizáció újabb csaknem száz ember elbocsátását követelte meg. A vezérigazgató szerint azonban a csőd lehetőségével minden szorult helyzetbe került cég esélyt kaphat, ha tudja az irányt, és megfontoltan tárgyal a hitelezőkkel.
Egyelőre azonban – bár a korábbi évekhez képest valóban megugrott a csődök száma – kevés vállalkozás választja ezt az utat. A Fővárosi Bírósághoz a múlt év szeptembere óta eddig mindössze 29 cég fordult csődvédelemért, ez elenyésző a havonta érkező 1000-1200 felszámolási kérelemhez képest – tájékoztatta lapunkat Kiss Gábor, a gazdasági kollégium vezetője. Elmondta: a kérelmezők elsősorban ingatlanforgalmazó, építőipari, illetve szolgáltató középvállalkozások. Közülük négy cég utóbb meggondolta magát. Három egyezség jött létre, és – megállapodás híján – két csődeljárás fordult át felszámolásba.
A kollégiumvezető szerint legfeljebb találgatni lehet az okát, hogy miért nincs nagyobb igény a gyakorlatilag azonnali fizetési haladékot biztosító intézményre. Sok cégnek valóban nincs tartaléka, vagy ha van is, kétes az eljárás kimenetele. Az egyezkedés mindig nehéz. Visszatartja a bajbajutottakat, hogy ha nem egyeznek meg a hitelezőkkel, akkor mese nincs, a felszámolás sorsára jutnak. Ha pedig megegyeznek, az adósok feje fölött Damoklesz kardjaként függ a teljesítési kötelezettségek súlya: ha nem tesznek eleget azoknak, megint csak a felszámolással kell szembenézniük.
Míg 2008-ban egyáltalán nem indult csődeljárás a Cégközlöny adatai szerint, tavaly 49 vállalkozás próbált ily módon felülemelkedni likviditási gondjain. A szabályozás azonban – a Felszámolók Országos Egyesületének tapasztalatai szerint – finomításra szorul. Az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás kialakítása érdekében ajánlást készítenek elő a felszámolók. Az elképzeléseket a napokban vitatta meg a szervezet szakmai bizottsága – nyilatkozta Zsiga László a bizottság elnöke.
A felszámolóknak elsősorban az eljárási szabályokkal van gondjuk. Így például túlságosan szűknek tartják a moratórium elrendelésétől számítandó időket a követelések bejelentésére és az első egyezségi tárgyalás megtartására. Ezalatt nem tisztázódik érdemben a hitelezői kör, ami a későbbiekben zavart okozhat. Hasonlóképpen aggályosnak látják az egyezségkötésre előírt 90 nap meghosszabbíthatóságát és többek között azt is, esetenként nem egyértelmű, hogy a törvény jogvesztő vagy nem jogvesztő határidőt rögzít, illetve azok anyagi jogi vagy eljárási jogi jellegűek-e. Márciusra készülhet el az alkalmazási ajánlás, amellyel – tekintve, hogy e kérdések a bírói gyakorlatban szintén felmerülnek – a felszámolók megkeresik majd a bírákat is.
A hozzájárulást rendszerint nem kapta meg. A mostani törvény rögtön fizetési haladékot nyújt a kérelmezőnek, és 90 napot – legfeljebb egy évet – biztosít a hitelezőkkel való egyezkedésre.
A hozzájárulást rendszerint nem kapta meg. A mostani törvény rögtön fizetési haladékot nyújt a kérelmezőnek, és 90 napot – legfeljebb egy évet – biztosít a hitelezőkkel való egyezkedésre. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.