Nem kelendő az egyéni cég

Nemhogy nőne, inkább fogyatkozni látszik az egyéni cégek száma. Az egyéni vállalkozóknak január óta biztosított kedvező törvényi lehetőséggel alig élnek. A Microsec Kft. adatai szerint az idén mindössze 188 ilyen vállalkozást alapítottak. Elgondolkoztató, hogy a korábban létrehozott egyéni cégeket nem is kívánják megújítani a jelenlegi szabályozásnak megfelelően. Napjainkig a korábbiak közül csupán 170 vállalkozás „igazolt át” az új törvény szerint. A 2010. január elsején nyilvántartott 3678 egyéni cégből eddig 1784-et töröltek. Szakértők szerint az egyéni vállalkozók nem ismerik az új törvény előnyeit, de az érdektelenség fakadhat a gazdasági bizonytalanságból is. A januártól hatályos szabályozás a korábbihoz képest lényegesen megkönnyítette azok dolgát, akik egyéni vállalkozóként esetleg egyéni céget is alapítva igyekeznek helytállni az üzleti életben. Az egyéni vállalkozók elektronikus és ingyenes regisztrációja nélkülöz mindenféle adminisztratív procedúrát. Nem szükséges kiváltani egyéni vállalkozói igazolványt sem (ám aki igényt tart rá, kérhet a nyilvántartó hivataltól). Az egyéni vállalkozó pedig egyéni céget alapíthat, amely a közjegyző által készített vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott alapító okirattal és cégbírósági bejegyzéssel jön létre.

Az alapító maga szabhatja meg a vállalkozás jegyzett tőkéjét és a felelősség korlátait. A cég vagyona elkülönül a vállalkozó magánvagyonától. Jogi személyiség nélküli jogalany azonban más vállalkozásokkal egyenrangú részvevője az üzleti forgalomnak. Jogokat és tulajdont szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Érvényesülnek rá a gazdasági társaságokra, a cégeljárásra, a végelszámolási, csőd- és felszámolási eljárásra vonatkozó szabályok, valamint a számviteli törvény rendelkezései. A cég átruházható, örökölhető, és átalakulhat például kft.-vé.

Mindez igen előnyös az egyéni vállalkozónak, különösen annak, aki hosszú távra tervez – mondta a Világgazdaságnak Vadász György, a Magyar Iparszövetség társelnöke. Az új törvényt főként az egyéni vállalkozók és érdek-képviseleti szerveik – köztük az iparszövetség – szorgalmazták. A szabályozás sok bürokratikus terhet levesz az egyéni vállalkozók válláról. Felhívták a figyelmet arra, túlságosan korai lenne úgy ítélni meg, hogy a szabályozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Nagyon sokan megtartották például egyéni vállalkozói igazolványukat, és számos korábbi egyéni céget társas vállalkozássá alakítottak. Más kérdés, hogy többen még kivárnak, és megfontolják az alapítást. Ha erőre kap a gazdaság, az új egyéni cég is igazolja majd célszerűségét – véli Vadász György. A Fővárosi Cégbíróság tapasztalatai azonban azt jelzik, még igencsak várat magára a fordulat. A 2010. január 1-je előtt bejegyzett egyéni cégeknek június végéig kellett volna az új törvény hatálya alá „helyezkedniük”, vagyis módosítaniuk az alapító okiratot. Hámori Andrea csoportvezető bíró arról tájékoztatott: a fővárosban mintegy 1100 cég nem tett eleget ennek az előírásnak. Sorsuk – a törvény erejénél fogva – egyértelműen a megszűntté nyilvánítás. A bíróság megállapítja megszűnésüket, és törli valamennyit a cégjegyzékből. Ez ellen pedig nincs jogorvoslat – hangsúlyozta.

Sokan úgy látják: napjainkban, amikor például félmillió forinttal kft. alapítható, nincs sok értelme egyéni céget létrehozni, majd azt átalakítani.

Sokan úgy látják: napjainkban, amikor például félmillió forinttal kft. alapítható, nincs sok értelme egyéni céget létrehozni, majd azt átalakítani. -->