Önmérséklet a bírságoknál

Bár szigorúak a versenyhatóságok, távol áll tőlük a vállalkozás tönkretétele. A közelmúltban született egy-két olyan európai bizottsági döntés – köztük a fürdőszoba-felszerelési kartellügyben –, amelyben kitértek arra is, hogy a bírság kiszabásánál mérlegelésre adhat alapot a vállalkozás, adott esetben a válság is okozta, nehezebb anyagi helyzete.

Tóth Tihamér, a White & Case LLP szakértője korábbi versenytanács-elnöki tapasztalataira hivatkozva lapunknak úgy nyilatkozott: esetenként józan önmérsékletet kell tanúsítani, nem kihasználva a törvény biztosította mozgásteret. A bírság funkciója az arányos büntetés és az elrettentés. Az a bírság, amely túl alacsony vagy éppen túl magas, nem szolgálja e célokat. Sem elvi, sem praktikus haszna nincs megfizethetetlenül magas összegeket kiszabni. A versenyhatóságoknak nem lehet céljuk a piaci szereplők számát eltúlzott bírságokkal csökkenteni.

Utalt arra, hogy több külföldi hatóság mérsékelte a gazdasági válságra tekintettel a bírságot, akár kartellügyekben is. Különösen ott érdemes óvatosan számolgatni, ahol kisebb méretű hazai termelők, kereskedők az érintettek, hiszen ők kevésbé rugalmasan tudnak piacokról ki- és belépni, mint a globálisan működő vállalatok.

A válság persze nem ad automatikus mentséget, cégre szabottan kell bizonyítani a kivételesen nehéz pénzügyi helyzetet – mondta Tóth Tihamér. Hozzátette: nem feledhető az sem, hogy van lehetőség még a versenytanácsi döntés meghozatala előtt részletfizetési kedvezményt kérni, ezt általában meg is adja a testület. Ezután már csak a bíróságtól kérhető a bírság felfüggesztése, ez nem kevés bizonyítással jár, és kimenetele erősen kétséges.

Komoly terhet róhat a vállalkozásra a magas bírság, hiszen azt harminc napon belül be kell fizetnie, és egyáltalán nem biztos, hogy olyan anyagi kondíciókkal rendelkezik, mint amikor a jogsértő magatartást elkövette – mondta Barakonyi Zoltán ügyvéd (Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Ügyvédi Iroda). A bíróság előtt, felfüggesztést kérve, pedig valóban nehéz bizonyítania, hogy a befizetés meghaladja teherbíró képességét.

A hétmilliárdos autópálya-kartell cégei például hiába kérték a felfüggesztést, az igazságszolgáltató fórum elutasította beadványukat. De nemegyszer megtörtént már, hogy a bíróság elfogadta az elmarasztalt vállalkozás érveit. Így a vasút-liberalizáció kapcsán megállapított erőfölénynyel visszaélés miatt kiszabott egymilliárd forintos bírság megfizetését az ügy jogerős lezárásáig felfüggesztette a bíróság. Úgy ítélte meg, hogy az azonnali befizetés jelentős pénzügyi megterhelést okozna a MÁV-nak. Akadnak esetek, amikor a cégek, jóllehet a bírság kifizetése megviseli büdzséjüket, nem kérik a felfüggesztést. A pénzügyi szektorban tevékenykedő vállalkozások például okkal tartanak attól: ha nehéz anyagi helyzetükre hivatkoznak a bíróságon és ennek híre megy, gazdálkodásukat valóban megrendítő piaci hatással számolhatnak.

Az ügyvéd úgy véli: gazdálkodást megingató mértékű bírságot ritkán szab ki a Gazdasági Versenyhivatal. Mindenesetre a vállalkozásoknak mankót jelentene, ha tisztában lennének, mire számíthatnak a versenyhatósági eljárásban. Az antitrösztügyekben alkalmazott úgynevezett bírságpolicyt ugyanis a GVH még tavaly tavasszal visszavonta. Jó lenne, ha az újban helyet kapna olyan megfontolás, miszerint az összeg meghatározásakor figyelembe kell venni az érintett cég teherbíró képességét is – mondta Barakonyi Zoltán.

A GVH-nál elmondták: készülőben az új bírságközlemény. Annyi bizonyos, különösen szigorúan mérlegelik, ha a cég többször követi el ugyanazt a jogsértést. Egyébként a törvény az előző évi árbevétel 10 százalékos mértékében rögzíti a kiszabható bírságösszeg felső határát. A versenyhatóság törekszik az általános és a céget érintő speciális prevenció arányosságára, nem célja működést veszélyeztető összeggel terhelni a jogsértő vállalkozást.