Pánikroham a görögök miatt

Tegnap ismét a lakossági tiltakozások és a piaci félelmek kettős szorításába került a görög kabinet. Miközben több tízezer közalkalmazott Athén „vérszomjas” költségvetési megszorításai ellen tiltakozott, valóságos pénzpiaci összeomlást idézett elő a hír, hogy a 2009-es görög deficit az addig valószínűsített 12,7 helyett 13,6 százalékot tett ki az Európai Bizottság felülvizsgált adatai szerint.

Az amúgy is feszült piac reakciója szinte hisztérikus volt. A Moody’a A2-ről A3-ra rontotta le az ország adósságbesorolását; a kétéves lejáratú görög államkötvények hozama 250 bázispontos emelkedést produkált napközben, megközelítve a 11 százalékot. Az ötéves papírokra vonatkozó hitelbiztosítás (CDS) ára pedig az ukrán szintet meghaladva 5,65 százalékra ugrott. A gyengülési hullám természetesen az euró dollárral szembeni árfolyamát sem kímélte, illetve a Görögország meghatározó hitelezőinek számító német és francia nagybankok papírjai is esni kezdtek. Elemzők szerint a heves reakciókban igen nagy szerepet játszik, hogy a piacok egyre kevésbé tudnak megbízni a görög statisztikákban. A 2009-as adatok módosulása miatt az ez évre előirányzott 8,7 százalékos költségvetési hiánycél is megkérdőjeleződött, mivel Athén csupán anynyit vállalt eddig, hogy 4 százalékponttal csökkenti a deficitet. Az eredeti elképzelés szerint így 8,7 százalék lett volna 2010-ben a hiány, de most már úgy tűnik, hogy az uniós tisztviselők is inkább a 4 százalékpontos különbséghez ragaszkodnak.

Az Eurostat adatainak közzététele előtt egy-két órával még maga Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter fogalmazott úgy, hogy a Görögország számára az EU és a Nemzetközi Valutaalap által összeállított 45 milliárd eurós készenléti hitelkeretet Athén várhatóan nem veszi igénybe május közepe előtt. A koalíciós partner német szabad demokraták (FDP) gazdasági szakértője azonban a nap folyamán már azt is pedzegette, hogy Görögországnak az euróövezetből való kilépést is fontolóra kellene vennie, ha továbbra sem képes megbirkózni pénzügyi nehézségeivel. A mentőcsomag oroszlánrészét adó Németország lakossága egyébként nagymértékben ellenzi, hogy Berlin hitellel segítsen a balkáni tagállamon.

Az izgalmak várhatóan továbbra sem hagynak alább, különös tekintettel arra, hogy még mindig nem tisztázott, Athén képes lesz-e a piacról finanszírozni a május 19-én esedékessé váló 8,5 milliárd eurós törlesztés fedezetét. Ráadásul az Eurostat közleménye szerint a deficitmutató további, 0,3-0,5 százalékos emelkedése sem zárható ki. A deficitmutató mellett ráadásul az államadósság-állomány tekintetében sem kizárt az újabb felfelé módosítás. JK

Az Ír hiány

Írország esetében is felfelé módosították a 2009-es költségvetési deficit mutatóját, a GDP korábban megadott 11,7 százalékáról 14,3-re. Brian Lenihan pénzügyminiszter azonban igyekezett hangsúlyozni, hogy nem korábban ismeretlen kölcsönfelvételről van szó, csupán egy olyan technikai változtatásról, amelynek következtében átsoroltak bizonyos, a bankmentő akciókhoz kötődő kiadásokat. A kormányzati működés általános hiánya 11,8 százalék volt tavaly, ez szinte teljesen megegyezik a decemberi előrejelzéssel.