A több mint 5400 pénzmosásra utaló bejelentésből mindössze kilencet tettek ügyvédek tavaly. A terület szakértője, Gál István László egyetemi adjunktus – amúgy praktizáló ügyvéd – szerint ugyanakkor szinte bizonyos, hogy a gyakorlatban ennél több a pénzmosásra utaló tranzakció, a jogsértéssel legalábbis próbálkozó ügyfél, a letétbe helyezésnél például igencsak előfordulhatnak bűncselekményből származó pénzek. Az offshore cégek kapcsán is vélhetően jelentős a látencia a pénzmosás és az adócsalás tekintetében. Jelenleg viszont az ügyvédek többsége tart attól, hogy ügyfeleket veszít, ráadásul a Btk.-ban szankcionált bejelentési kötelezettség szándékos elmulasztását is nagyon nehéz bizonyítani. Ettől függetlenül nem a szabályozás szigorítása jelenthet megoldást, hanem a szabályok betartásának ellenőrzése és a pénzmosás megelőzésére vonatkozó ismeretek jelenleginél intenzívebb oktatása – véli Gál István László.
A Budapesti Ügyvédi Kamara az év eleje óta folyamatosan ellenőrzi az ügyvédek pénzmosás elleni szabályzatait, melyekkel rendelkezniük kell. A kamara elnöke, Réti László lapunknak elmondta: az érintettek többsége önkorlátozó módon inkább nem vállalja el a pénzmosásgyanús ügyleteket, mintsem a törvény alapján ügyvédi titoktartási kötelezettsége megszegésére kényszerüljön. Az elnök szerint e tekintetben a pénzmosásról szóló törvény alkotmányos alapokra visszavezethető jogot korlátoz, ráadásul több ponton nem ad egyértelmű szabályozást. Így máig nem tisztázott például, hogy a társaság működtetésére vonatkozó rendelkezés alatt csak a cég társasági jogi ügyleteit kell érteni vagy a vállalkozás teljes tevékenységére, így valamennyi üzleti tranzakciójára ki kell terjednie a törvényben rögzített ügyvédi kötelezettségeknek.
Az adótanácsadók kezdettől kifogásolták a jogszabályt. Ma tapasztalataik alapján is az a véleményük, hogy alkalmazhatatlan. Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke egyebek között utalt arra: a törvény a szolgáltatást megelőzően írja elő az ügyfél-azonosítást, akkor, amikor a tanácsadó még nem tudja, miről kérdezik majd. A megbeszélések szóbeliek, általában nem hangzik el összeg, az ügyfelek rendszerint jogszabály-értelmezéshez, cégalapításhoz, -működtetéshez kérik a szakértői megfontolást. A tranzakció mögé azonban aligha látni, és gyanú esetén, utólagos azonosítással a szolgáltató már rendszerint hiába próbálkozik, ahhoz az ügyfél nem járul hozzá, különösen, ha a tanácsot közben megkapta.
A Budapesti Közjegyzői Kamara területén az elmúlt időszakban nem történt olyan csalárd eset, amely miatt feljelentést kellett volna tenni – tájékoztatott Parti Tamás, a kamara elnöke. Ez a közjegyző speciális szerepével függ össze, hiszen az ügyfelek olyan ügyletekkel fordulnak ide, melyeket törvényesen akarnak érvényesíteni. A pénzeszközök eredete kiderül az iratokból. A vagyonmozgás döntően bankszámlák közötti, ennélfogva a bankok által már ellenőrzött tranzakció. A közjegyzőknek egyébként hatósági jogkörből adódóan egyébként is feljelentési kötelezettségük van. Hozzájuk – úgymond – előzetes szűréssel érkeznek az ügyfelek, illetve az ügyek. Ettől függetlenül a törvényi előírásnak megfelelően elvégzik a hozzájuk forduló cégek és személyek azonosítását. Visszaéléssel ritkán találkoznak, mivel az a próbálkozónak túlságosan nagy kockázatot (közokirat-hamisítás) jelenthet – mondta Parti Tamás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.