Tévúton az új szabály?

Mielőbbi lehetőséget adna a csoportos perlésre az a Csiha Judit (MSZP) és Magyar Bálint (SZDSZ) által beterjesztett, a polgári perrendtartást (Pp.) módosító törvényjavaslat, amely körül egyre nő a szakmai vita. A fogyasztóvédők szorgalmaznák a szabályozás gyors megszületését, a pénzügyi szakemberek, ügyvédek azonban erősen aggályosnak tartják a tervezetet. Lapunk információi szerint az igazságügyi tárca sem támogatta a javaslatot.

A csoportos perlés (class action) révén például a sok károsultat érintő ügyekben egyetlen eljárásban rendezhetők a felelősség és a kártérítés kérdései. Az Egyesült Államokban igen elterjedt, alkalmazásával olykor milliárdos összeget ítélnek meg kártérítésként. A környezetszennyezési esetektől a versenyjogsértéses ügyekig sikerrel léphetnének föl hazánkban is a hátránnyal érintettek jóvátételért. A károsultak jobb helyzetbe kerülnének, és a tömeges fellépés növelheti a szabályok visszatartó erejét.

Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke igen fontosnak tartaná a csoportos perlés bevezetését. Emlékeztetett arra: a civil fogyasztóvédők közérdekű keresetindítással már számos pert nyertek a fogyasztók érdekében. De ezekben az esetekben a bíróság csak megállapíthatja a jogsértést, a kártérítésért az érdekelteknek külön-külön kell pereskedniük. A jogintézmény erre megoldást nyújthat. A néhány éve elmaradt Lisa Minnelli-koncert kapcsán indított jogvitában is kimondta bíróság a fogyasztók megkárosítását. Arról azonban nem rendelkezhetett, hogy a jegyek árát fizessék vissza az érintetteknek.

A vitát kiváltó törvényjavaslat célja szerint igyekszik elősegíteni a csoportos jogérvényesítést olyan társadalmi csoportok számára, ahol az egyéni fellépés – anyagi vagy egyéb körülmények miatt – korlátozott. Az előterjesztők utalnak arra is: a jogintézmény alkalmas az igazságszolgáltatás terheinek a csökkentésére, hiszen nagyszámú ügyfél ügyét egy eljárásban bírálják el.

Szakértők nem is a törvényjavaslat szándékát, hanem szakmaiságát kérdőjelezik meg. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) például több pontban részletesen rögzítette és eljuttatta a T. Háznak a kifogásait. Egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy a csoportos keresetindítás feltételei nem egyértelműek, így jogbizonytalanságot okozhatnak és eltérő bírósági gyakorlathoz vezethetnek. A szövetség szerint elengedhetetlen a törvényjavaslat koncepcionális átgondolása és az összhang megteremtése a jelenlegi, kiforrott perjogi szabályokkal.

Hidasi Gábor ügyvéd, sok száz felperes jogi képviselője például a Postabank- vagy Realbank-perekben, totális tévútnak nevezte a törvényjavaslatot. Kiemelte: a cél az lenne, hogy a csoportos érdekeket érintő ítélet az azonos érdekeltségű más, de a perben részt nem vevő személyek és természetesen a bíróságok számára egyszerűsített, illetve gyorsított eljárást tegyen lehetővé. Ne kelljen bizonyítani mindazt, amit a meghozott ítélet már bizonyítottnak tekint, és különösen ne legyen szükség arra, hogy minden csoporttag külön-külön vagy kisebb pertársaságokba „verődve” önállóan is pereljen, és végigjárja azt az utat, amit már korábban más sikerrel megtett.

A törvényjavaslat azonban nem erről szól, hanem – anyagi jogi és eljárásjogi elemeket keverve – arról, hogyan lehet egy perindítást nyilvánosságra hozni, milyen módon lehet csatlakozni egy már folyó jogvitához, és miképpen alakuljon ezekben az ügyvédek szerepe – mondta Hidasi Gábor.

A Világgazdaság információi szerint az IRM először is idő előttinek tartotta a módosítást. A csoportos perlésre utaló szabályok ugyanis az új Ptk.-val, 2011. január elsején lépnek hatályba. A kódex végrehajtásáról rendelkező, kormányhatározatba foglalt menetrend szerint a csoportos perlésről szóló törvényi szabályozást jövő őszig kell kialakítania az igazságügyi tárcának, amelynek álláspontja, hogy egy ilyen jelentős munkát kellő szakmai vitának és egyeztetésnek kell megelőznie, hiszen egy teljesen új eljárásjogi intézményt kíván bevezetni. Egyébként a javaslat pontatlan, túlbonyolított, esetenként bizonyos elméleti és jogi alapszabályokat is mellőz, kodifikációs szempontból kidolgozatlan a tárca szerint.

A Pp. módosítást november második felében nyújtották be. Már a záróvitára vár. KK