Vagyonnal kapcsolatos viták

A Fővárosi Bíróságon most érzékelik az adóhatóság 2007-ben kezdett kampányszerű vagyonosodási vizsgálatainak hatását: a korábban tapasztalt évi 600 helyett tavaly kevés híján ezer, az idén szeptemberig pedig már több mint 900 adóügyet regisztráltak, és ezek döntő hányada a becslési eljárást megkérdőjelező kereset.

Kopinja Mária kollégiumvezető-helyettes és Huber Gábor bíró tapasztalata: ezekben az ügyekben az adóhatóság igyekszik a lehető legteljesebben feltárni a tényállást, így a bíróság a korábbihoz képest kevesebb vagyonosodási határozatot helyez hatályon kívül. Nemcsak alaposabban vizsgálódik az APEH, de figyelembe veszi a bíróság döntéseit, és be is építi azokat a gyakorlatába.

Annál nehezebb az adózó dolga, akinek hitelt érdemlően kell bizonyítania, hogy nincs is szembetűnő aránytalanság vagyongyarapodása és életvitele között, pontosabban megvan annak a forrása. A bankszámlakivonat szinte minden esetben a legalkalmasabb tanúsítvány erre, feltéve, hogy azt nyugta mögötti – az ominózus időszakban megvalósult – pénzmozgás is alátámasztja. A leggyakrabban kölcsönökre hivatkoznak az ügyfelek.

Ám nem elegendő csupán a hitelezés tényét igazolni, azt is bizonyítani kell, hogy a kölcsönt nyújtó rendelkezett az adott összeggel. Ezt a követelményt rögzítik legfelsőbb bírósági döntések, sőt, ha valaki kölcsönre hivatkozik, – az adózás rendjéről szóló törvény alapján – az adóhivatal már automatikusan, kapcsolódó eljárásban vizsgálja, megvolt-e az anyagi háttere a megnevezett hitelezőnek a tranzakcióhoz – hangsúlyozták a bírák.

Trinn Gábor ügyvéd lapunknak úgy nyilatkozott, számos ponton kifogásolható a vagyonosodási vizsgálat szabályozása és gyakorlata. Így a törvény nem igazítja el az ügyfelet, mire készüljön fel, mit néz, mit kérhet, mit fogad el az adóhivatal. Mint mondta, elfogadhatatlan a bizonyítási teher megfordulása, hiszen az APEH érdekében áll, hogy az ügyfelet adózásra kötelezze, mégis tőle várja a bizonyítást.

Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa még januárban bírálta a vagyonosodási vizsgálatok menetét. Közleményben jelezte: az APEH nem rendelkezik megfelelő törvényi felhatalmazással ahhoz, hogy az adóellenőrzés során adatokat kérjen a jövedelmek felhasználásáról. Rámutatott: komoly alkotmányossági veszélyeket rejt az előzetes becslések gyakorlata, és sérülhet a jogbiztonság, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog, ha az adóhatóság életszerűtlennek minősít és figyelmen kívül hagy bizonyos adózói nyilatkozatokat. E felvetésekre a pénzügyi tárca közölte, hogy e jogok nem sérülnek, és az ellenőrzések jogszabályi háttere több mint egy évtizede rendezett. Ezt követően az ombudsman az alkotmánybírósághoz fordult, ahol lapunk azt a tájékoztatást kapta, hogy a beadványt az idén már nem tűzi napirendjére a testület. Támadják a vagyonadót is. Ennél valamivel szerencsésebbek a vagyonadót érintő kérelmek, a taláros testület ugyanis még az idén nekilát a beadványok vizsgálatának. Bár – tájékoztatásuk szerint – döntés az idén nem születhet, az AB még az első fizetési határidő esedékessége előtt véleményt kíván mondani az új adónemről.

A kérdés jelentőségét mutatja, hogy a vagyonadóról szóló törvény soron kívüli tárgyalását és visszamenőleges megsemmisítését kérte az AB-től tegnap a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) is. Beadványukban számos, a vagyonadóval szemben már korábban felmerült aggály köszön vissza. Elsősorban az, hogy a törvény nem határozza meg világosan az új, évi 0,25 és 0,5 százalék közötti adóteher alapját. Tény, hogy a rendelkezés szerint az adót a lakóingatlan forgalmi értéke alapján kell leróni, ez utóbbit pedig „a vagyontárgy eladásakor árként általában elérhető, pénzben kifejezhető érték” gyanánt nevesíti. Ez szubjektív jogalkalmazói döntések alapjává válhat – véli a BKIK.

Szatmáry Kristóf, a szervezet elnöke – aki a Fidesz parlamenti képviselője is – a kamara tegnapi tájékoztatóján utalt arra: a következő kormány első lépései között szerepelni fog a vagyonadó megszüntetése. Ennek ellenére nagy szükség van az AB döntésére, mivel az evás vállalkozásokat február 25-i határidővel érinti az adófizetési kötelezettség – mutatott rá.

Könnyen lehet azonban, hogy a taláros testület döntése jóval szélesebb kör számára lesz elemi jelentőségű. A személyi jövedelemadózás keretében ugyanis május 20-ig kell leróni a vagyonadó első részletét, márpedig igencsak kétséges, hogy az új kormány e dátumig egyáltalán megalakul-e, és ha igen, minden ez irányú szándéka ellenére ilyen sebességgel hatályon kívül tudja-e helyezni az ominózus rendelkezéseket.

Bár a beadványok száma nem vetíti előre az AB majdani döntését, az biztos, a vagyonadót sokan ellenzik. Elsőként, július végén, Angyal József adótanácsadó kérte a taláros testülettől a jogszabály felülvizsgálatát, őt a nyár végén Szabó Máté országgyűlési biztos követte. Október elején a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete csatlakozott e sorhoz. VG