BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kedvező hír a bankoknak

Hiába várták a deviza­hitelesek a számukra kedvező döntést, a Kúria nem nyilvánította semmisnek a devizahitel-szerződéseket. A tüntetők Orbán Viktor miniszterelnök háza előtt akartak demonstrálni

A Kúria csütörtöki ítéletében nem nyilvánította semmisnek a devihahiteles-szerződéseket. Abban a felülvizsgálati eljárásban született jogerős ítélet, amelyben egy devizahitelesnek az OTP Bank ellen indított ügyét tárgyalta. A felperes keresete szerint, mivel az átváltás költségét tételesen nem tüntette fel a bank a vele kötött szerződésben, holott ez a költség is szorosan a szerződésben rögzített kölcsönügylethez tartozik, a szerződés semmis.

Tavaly áprilisban az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította a keresetet, decemberben másodfokon a Fővárosi Törvényszék azonban jogerősen igazat adott az adós magánszemélynek: közbenső ítéletében kimondta a hitelszerződés semmisségét és új első fokú eljárásra utasított az összegszerűség megállapítása érdekében.

A másodfokú bíróság indoklásában többek között azzal érvelt: a fogyasztó védelme érdekében szükséges, hogy minden adat a rendelkezésére álljon, ami ahhoz kell, hogy el tudja dönteni, képes-e a szerződésszerű teljesítésre. A törvényszék döntésének hatályon kívül helyezése érdekében fordult a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel az OTP.

A testület tegnapi döntésével életben tartja a devizahitel-szerződést, ám tett egy kiegészítést, miszerint az alkalmazható árfolyamrés 1 százalék, plusz-mínusz fél százalék lehet. A Kúria szerint a szerződés megkötésekor nem határozták meg egyértelműen az összes költségelemet, és az akkori teljes hiteldíj-mutató (THM) tartalmazta az árfolyamrést. Márpedig ez szerintük akkor – a szigorúbb devizahitel-törvények meghozatala előtt – szabályos volt.

Ha az árfolyamváltozásból származó veszteségeket a fogyasztók helyett a bankokra hárították volna, az a különféle számítások szerint 1400–3800 milliárd forint közötti veszteséget okoztak volna a szektornak, ez a sajáttőke jelentős részét, vagy akár annál is többet vitt volna el. Amennyiben csak az árfolyamrést iktatták volna ki a szerződésekből, az is 284 milliárd forint veszteség lett volna a bankszektornak, amely nagyságrendileg a végtörlesztés hatásához hasonló.

A Kúria döntése után szárnyalni kezdett az OTP árfolyama, a hír bejelentése után néhány pecccel 4750 forint volt az árfolyam, 3,26 százalékos erősödés után, a záróár pedig 5,06 százalékos erősödés után 4833 forinton állt.

Már a két hete elhalasztott döntés után is több száz fős csoport tűntetett Budapesten. Egy csoportjuk bankfiókok előtt demonstrált, rendőröket vezényeltek a helyszínre.Tegnap is sokan várták, hogy milyen döntést hoz a Kúria. Egy nagyobb csoport csütörtök délután a Kúria épületétől Orbán Viktor miniszterelnök háza felé vonult, ám a kormányfő utcáját biztonsági okokból lezárták.

Zágrábban a devizahitelesek nyertek

A devizahitelesek javára döntött csütörtökön a zágrábi kereskedelmi bíróság első fokon abban a perben, amelyet egy fogyasztóvédelmi szövetség indított nyolc bank ellen a svájci frankban felvett hitelek jelentős drágulása miatt. A perbe fogott bankok – a Zagrebacka Banka, a Raiffeisen, az Erste Bank, a Hypo Alpe-Adria, a Sperbank, a Privredna Banka Zagreb, a Societe Generalhoz tartozó Splitska Banka és az OTP – a tárgyalás során visszautasították a vádakat. A bíróság megállapította, hogy a bankok egyoldalúan, a hitelesek kárára módosították a kamatokat. Elrendelte, hogy a pénzintézeteknek fix kamatozás mellett, a szerződés napján érvényes árfolyamon kunára kell átszámítaniuk a hitel tőkeösszegét.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.