„A tanfelügyeleti rendszer zavartalan működése legalább 5000 szakértő bevonásával valósulhat meg, a nyár folyamán ezer, szeptembertől december közepéig további 4000 szakértő felkészítése történik meg” – nyilatkozta lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkársága. Az Oktatási Hivatal (OH) által meghirdetett tanfelügyeleti és a pedagógusminősítési szakértői képzésekre csaknem 7000-en jelentkeztek januárban. A tanfelügyelet eszközrendszerének fejlesztésében részt vevő szakemberek és a szakmai egyesületek nagy tapasztalattal, jelentős szakmai múlttal rendelkező szakértői közül került ki az a 100 tréner, aki részt vesz az első 1000 szakértő felkészítésében.
Februárban azt közölték, hogy jövőre 30 ezer tanfelügyeleti eljárás előkészítésére nyújtanak be EU-s pályázatokat, 3,7 milliárdos uniós keretből gazdálkodhatnak a pedagógusképzés támogatására. Az államtitkárság lapunkkal közölte, jövőre 18 ezer pedagógus minősítése és ehhez kapcsolódó tanfelügyeleti ellenőrzése történik meg, emellett 12 ezer tanfelügyeleti ellenőrzést terveznek.
Tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértőnek az a pedagógus jelentkezhetett aki egyrészt rendelkezik legalább 14 év pedagógus-munkakörben szerzett köznevelési vagy a felsőoktatásban a pedagógusképzésben oktatói munkakörben szerzett tapasztalattal. Rendelkezik legalább 5 éves tapasztalattal is abban az intézménytípusban, melyben szakértői tevékenységet szeretne folytatni. Lennie kell pedagógus-szakvizsgának vagy azzal egyenértékű végzettségnek is, jelenleg pedig pedagógus, pedagógiai szakértő vagy előadó munkakörben foglalkoztatott. A sikeres próbaminősítés után január 1-től ( a nagyobb jövedelemmel is járó) mesterpedagógus fokozatba nyer besorolást.
A tanfelügyeleti ellenőrzésen a 2015-ös minősítési tervbe bekerült pedagógusok esnek át. A minősítés, főként a portfóliókészítés ellen tiltakoztak a pedagógus szakszervezetek. Egyesek megalázónak tartották, hogy 20-30 évi munka után tudományos fokozatokat elérve, több szakvizsgával, doktori fokozattal kell portfóliót készíteniük. Ezt egyesek megtagadták, végül az érintettek többsége feltöltötte. Az érdekvédők attól is tartottak, hogy a tanfelügyelet inkább számonkérő, mint segítő szándékú lesz.
Az államtitkárság lapunkkal közölte: a tanfelügyelet célja a fejlesztés. A pedagógusok munkáját általános pedagógiai szempontok szerint, a nyolc pedagóguskompetencia alapján (például ilyen a tanulás támogatása, a tanuló személyiségének fejlesztése, tantervi tudás, elkötelezettség, kommunikáció, szakmai felelősségvállalás) ellenőrzik a szakértők. Egységes véleményt fogalmaznak meg, amely kijelöli az erősségeket és a fejlesztésre szoruló területeket, kompetenciaértékeket is felállítanak, amelyek beszámítanak majd a pedagógusok minősítésébe.
A tanfelügyelők megnézik a pedagógiai dokumentumokat, órát látogatnak, és interjút készítenek az intézményvezetővel, illetve a tanárokkal is. A tanfelügyelők érkezése előtt 15 nappal az intézményvezetőnek el kell küldenie az érintett pedagógusok órarendjét a kormányhivatalnak, a tanfelügyelők az óralátogatás előtt két nappal felveszik a kapcsolatot az igazgatóval.
Kedvezmények a szakértőknek
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában részt vevő szakértő munkaidő-kedvezményben részesül. Neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti 18 óránál – óvodapedagógus esetén 25 óránál –, továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell annak érdekében, hogy a szakértői feladatok ellátásában részt tudjon venni. A nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményben szakértői feladatot ellátó pedagógus számlával igazolt, jogos költségeinek megtérítésére tarthat igényt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.