Leszögezte: mind a 27 EU-tagállam tett felajánlást a kétnapos brüsszeli értekezleten.
Mint Bajnai Gordon miniszterelnök bejelentette, Magyarország összesen hatmillió euróval támogatja a fejlődő országok éghajlatvédelmi erőfeszítéseit a 2010-2012 közötti három évben. Az első évben egy, a másodikban kettő, a harmadik évben (2012-ben) hárommillió euró lesz a magyar hozzájárulás.
Bajnai Gordon hangsúlyozta: a koppenhágai klímavédelmi ENSZ-konferencián meg kell mutatkoznia mások erőfeszítési készségének is.
"Európa az élen jár, viszi a zászlót, de nem érezzük, hogy mindenki követne" - jegyezte meg a magyar miniszterelnök.
Elképzelhetőnek nevezte, hogy a jövő hét második felében csúcsszinten záruló koppenhágai értekezlet mentén az EU-országok vezetői még egy csúcstalálkozót tartanak a dán fővárosban, ahol véglegesítik vállalásaikat.
Fredrik Reinfeldt megerősítette: az unió fenntartja azt a vállalását is, miszerint kész 2020-ra 30 százalékkal csökkenteni károsanyag-kibocsátását az 1990-es bázisszinthez képest. Ennek azonban feltétele, hogy más nemzetközi szereplők hasonlóan ambiciózus vállalásokat tegyenek - ellenkező esetben az uniós kötelezettség csak 20 százalékra rúg.
Az unió számításai szerint a fejlődőknek 2010-2012 között évente összesen 5-7 milliárd eurónyi segítségre van szükségük. A brüsszeli tárgyalások végső eredménye szerint ebből vállal az unió 2,4 milliárd eurót.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozót lezáró sajtótájékoztatón hangoztatta: nagyobb összeg gyűlt össze az önkéntes felajánlásokból, mint amennyire az ülés előtt a svéd elnökség számított.
A keret mindazonáltal uniós központi pénzt, illetve olyan forrásokat is tartalmaz, amelyeket a tagországok már korábban elkülönítettek a fejlődők segítésére nemzeti büdzséjükben - Reinfeldték kitérő választ adtak arra a kérdésre, mekkora ennek pontos mértéke.
A brüsszeli csúcstalálkozón a legnagyobb felajánlásokat a legnagyobb tagországok tették: Németország, Franciaország és Nagy-Britannia évente egyaránt 420 millió eurót vállalt.
Korábbi közlések szerint Svédország a három évre összesen 800 millió, Spanyolország és Hollandia 300-300 millió, Dánia 160 millió, Belgium 150 millió, Ausztria 120 millió eurót ajánlott fel.
Az uniós remények szerint a brüsszeli EU-csúcs eredménye lökést adhat a Koppenhágában folyó csúcsszintű klímatárgyalásoknak is.
A 2012 utáni években a fejlődő országok az említetteknél jóval nagyobb támogatásra szorulnak majd, erről várhatóan a koppenhágai csúcstalálkozón születő megállapodás rendelkezik majd.
Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek pénteken üdvözölték az uniós elkötelezettséget a klímavédelmi célok mellett, de arra mutattak rá, hogy a felmelegedés elleni hatékony védekezés hosszabb távon jelentősebb kibocsátás-csökkentési mértékeket és magasabb finanszírozást igényel majd.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.