Kiotó jövőjét vizsgálta az ENSZ

Két évvel meghosszabbítaná a 2012-ben lejáró kiotói egyezményben vállalt károsanyagkibocsátás-korlátozást az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ). Fontolgatja a 2008-tól érvényben lévő egyezmény ideiglenes kiegészítését is – derül ki az ENSZ egy tanulmányából. Megszakadnak ugyanis a kiotói törekvések, ha a két éven belül lejáró szerződés jövőjéről az aláíró felek között nem jön létre megállapodás, s azt nem ratifikálják. Márpedig az első kötelezettségvállalási periódus alatt megvalósult kibocsátáscsökkentések nem ellenőrizhetők. A fejlett országok azzal tudnak kártérítést teljesíteni, ha a szegényebb államokban üvegházgáz-kibocsátást csökkentő projektekbe fektetnek be. Ezek a hitelek a világ legnagyobb emissziókereskedelmi piacának – az uniósnak – a programjában való megfelelésre használhatók – állapítja meg a tanulmány.

A globális klímatárgyalások 2017-ig vagy 2020-ig próbálnak kibocsátási célokat meghatározni, de legalábbis összehangolt nemzeti éghajlatvédelmi szabályozást kialakítani. Az eddigi tárgyalások azonban kevés sikerrel jártak. Tavaly decemberben a kéthetesre nyúló koppenhágai ENSZ-klímacsúcs anélkül zárult, hogy a felek megegyeztek volna a kiotói egyezmény folytatásában. A fejlődő országok a gazdag államoktól az üvegházgáz-kibocsátás további mérséklésére irányuló vállalásokat vártak, ezekre viszont Dzsairam Rames indiai környezetvédelmi miniszter szerint az ez év végi mexikói ENSZ-csúcson sem kerül sor.

„Valószínűtlen, hogy jelen helyzetben a kiotói vállalásokat két további évvel meghosszabbítsák. Az egyes országok még csak nem is kezdték el felülvizsgálni, milyen célkitűzések lennének számukra megvalósíthatók egy ilyen nem túl jól előre jelezhető periódusra – nyilatkozott a Bloomberg hírügynökségnek David Lunsford, a genfi Nemzetközi Üvegházgáz-kibocsátási Kereskedelmi Szervezet szabályozással foglalkozó vezetője. VG