Csak blockbusterek lesznek?
Pécsről érkezett a Nyolcak című kiállítás, nyílik az Art on Lake, aztán már közeleg a Múmiák testközelben című tárlat. Ez utóbbitól reméli Baán László, a Szépművészeti főigazgatója a legtöbb látogatót. Az intézménynek most zárva kellene tartania, a nyáron végezték volna el a térszint alatti bővítésnek a történeti épülethez kapcsolódó munkálatait, és csak ősszel nyitott volna ki újra a múzeum. Miután a 3,7 milliárd forintos, európai uniós támogatást elnyert beruházást a kormányzat lefújta, a Szépművészeti két éven belül másodszor maradt nyárra program nélkül. (Korábban a bejárat körüli vita akadályozta meg az építkezést.) A nehézségeket tetézi, hogy a takarékosság jegyében az idén 120 millió forinttal kevesebből gazdálkodhatnak.
„Csupán két út létezik: a takarékosság és a bevételnövelés. Az előbbi már érdemi kiadáscsökkenést nem jelent, a villanyt, a fűtést nem kapcsolhatjuk ki” – mondja Baán László. Az intézmény havonta legalább 50 millió forintot költ dologi kiadásaira, csak a villanyszámla havi több mint 10 millió forint. Jelenleg éves szinten 900 millió forintnyi támogatással számolnak (ami az Operaház támogatásának kevesebb mint egyötöde), Baán tájékoztatása szerint ebből épp ki tudják fizetni a béreket és a járulékokat. „Ez azt jelenti, hogy a rezsiköltségekre, a kiállításokra és minden másra nekünk kell előteremteni a forrást.”
A bezárás elmaradását egyszerre látja kényszernek és lehetőségnek is. „Erre az évre a bővítés miatt nem terveztünk sztárokat felvonultató, úgynevezett blockbuster kiállítást, a nyárra pedig semmit sem. Amikor kiderült, hogy elmarad a bővítés, egyet tehettünk, körbenéztünk, mi az, amit rövid idő alatt meg tudunk valósítani” – magyarázta a főigazgató. Az egyik ilyen a múlt héten nyílt Nyolcak című tárlat, amely az Európa Kulturális Fővárosa projekt legnagyobb szabású képzőművészeti eseménye volt. A tárlat koncepcióját a kurátorok újragondolták, végül közel 200 alkotást tártak a nagyközönség elé. Baán szerint a váratlan helyzet kapóra jött egy régi ötlet megvalósításához is. „Néhány éve a British Museum nagy közönségsikere volt a Journey into the Mummy (Utazás a múmiába) című tárlat. Hasonlót terveztünk mi is. Négy múmiánkat a legmodernebb orvosi diagnosztikai eszközökkel vizsgáltattuk meg a SOTE-val együttműködésben” – meséli a június 9-én nyíló tárlatról, amely bepillantást nyújt majd az egyiptomi halottkultusz világába. Sőt a tárlat egyik szponzorának jóvoltából látványos 3D-s animáció révén elevenítik meg a négy kiállított múmiát. E két tárlat sikerétől függnek a második fél év kiállításai. Persze még közbeesik a holnap nyíló Art on Lake, a városligeti csónakázótó tükrén, amely Baán László szerint a magyar EU-elnökség leglátványosabb hazai kulturális akciója lesz, 17 ország 25 szobrászművészének részvételével.
A többi tárlat a szponzoroktól függ, ami a vezető szerint csak annyiban új, hogy eddig nem a kiállítások léte, csak a minősége függött a magántőkétől. „Amelyik tárlat nem tudja legalább a saját költségeit megtermelni, az bizony veszélyben van” – fogalmazott Baán. A helyzet azért is nehéz, mert a támogatókkal az előző évben szoktak megállapodni, de erre a tervezett építkezés miatt most nem került sor. „Szó sincs mecenatúráról, baráti gesztusról. Partnereink józan üzleti döntést hoznak, olyan kiállításokat támogatnak, amelyek beleillenek marketingstratégiájukba” – szögezte le a főigazgató, kiemelve, rövidesen elválik például, hogy sikerül-e megrendezni a varázsgemmák, azaz az antik vésett talizmánok kultúrtörténetét bemutató tárlatot, amely akár szakmai világszenzáció is lehetne. A főigazgató leszögezte, semmit sem törölnek véglegesen, inkább csak elhalasztanak egy gazdaságilag konszolidáltabb időszakra.
Mi lesz a beharangozott múzeumi negyeddel?
A főigazgató szerint úgy lenne értelme megvalósítani az úgynevezett múzeumi negyedet, ha a fővárosi intézmények szerepét is újragondolják. Szerinte a beruházással végre újra egyesülhetne a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria, ez utóbbit szovjet mintára, 1957-ben hozták létre. „Ilyen szétválasztás a nyugati világban nincs. A hazai művészet európai kontextus nélkül nehezen értelmezhető” – fogalmazott Baán László. Szerinte a Szépművészeti mostani épülete adhatna helyet a 19. század közepén készült műalkotásoknak, egy új, nemzetközi építészeti pályázat révén megvalósítandó épület pedig azoknak, amelyek később keletkeztek. Koncepciója szerint a Műcsarnok megmaradna a kortársak bemutatkozó terepének, de új épületet emelnének a magyar fotográfia bemutatására is.Szerinte minderre van reális esély, hiszen a beruházásnak jelentős gazdaságélénkítő, turizmusfejlesztő szerepe lenne. „Ilyen intézményi együttállás sehol máshol nincs. Itt van a Szépművészeti, a Műcsarnok, a Vajdahunyad vára, az állatkert, a Széchenyi fürdő, a műjégpálya, a Közlekedési Múzeum s még a Fővárosi Nagycirkusz is” – érvelt az igazgató, aki szerint a beruházás mintegy 40 milliárd forintba, azaz csupán 15 kilométernyi autópálya árába kerülne.
A főigazgató szerint a beruházás a 2014 és 2020 közötti európai uniós költségvetési ciklus alatt valósulhatna meg.
Szerinte minderre van reális esély, hiszen a beruházásnak jelentős gazdaságélénkítő, turizmusfejlesztő szerepe lenne. „Ilyen intézményi együttállás sehol máshol nincs. Itt van a Szépművészeti, a Műcsarnok, a Vajdahunyad vára, az állatkert, a Széchenyi fürdő, a műjégpálya, a Közlekedési Múzeum s még a Fővárosi Nagycirkusz is” – érvelt az igazgató, aki szerint a beruházás mintegy 40 milliárd forintba, azaz csupán 15 kilométernyi autópálya árába kerülne.
A főigazgató szerint a beruházás a 2014 és 2020 közötti európai uniós költségvetési ciklus alatt valósulhatna meg.-->
