Most jön a neheze az egészségügyben
Mint a mesebeli lány, hozott is több pénzt, meg nem is a kormány a kórházaknak: a legutóbb lezárult uniós fejlesztések, onkológiai beruházások, rendelőbővítések, új CT-k, MRI-k tb-támogatásáról szóló kormányhatározat egyértelműen úgy fogalmaz, hogy e többletkapacitások finanszírozási igénye nem ronthatja az Egészségbiztosítási Alap költségvetési egyenlegét. Pedig, mint arról a múlt héten maga Zombor Gábor egészségügyi államtitkár beszélt, még most is 160 helyszínen zajlanak egészségügyi fejlesztések és beruházások, több mint 330 milliárd forint értékben. Számos uniós fejlesztés tehát még be sem fejeződött, így a finanszírozandó egészségügyi szolgáltatások köre tovább fog bővülni jövőre. Ezek között olyan, nagy volumenű beruházás is van, amilyen a Semmelweis Egyetemen zajló, több mint 12 milliárdos Korányi projekt: egy húszezer négyzetméteres, hétszintes új klinikai és diagnosztikai mostrum az Üllői úton.
A Magyar Kórházszövetség elnöke, Velkey György lapunknak azt mondta: az uniós fejlesztések nyomán nem bővült lényegesen az OEP-finanszírozta ellátások köre, viszont jelentősen nőttek a kórházak működési, fenntartási költségei. E miatt, valamint a béremelés folytatása és az adósságállomány növekedésének elkerülése érdekében jövőre mindenképpen forrásbővítésre van szükség az egészségügyben. A kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) már hozzálátott, hogy – a jövő évi költségvetés tervezését elősegítendő – felmérje, milyen költségnövekedéssel jártak az uniós projektek.
Az EGVE elnöke, Molnár Attila hozzátette: a korszerű épületek üzemeltetése bizonyos szempontból többe kerül, mint a régieké. Ezekben alapvető például a légkondicionálás, ám ezek működtetésére már nincs fedezet, ahogyan a folyamatos karbantartásukra sem. Hasonló a helyzet az új orvostechnológiai eszközökkel, berendezésekkel is, amelyek anyag-, javítási és egyéb járulékos költsége szinten nagyságrendekkel növeli a működési kiadásokat.
Ezt viszont nem lehetett beletervezni a projektek költségvetésébe, a kórházakéból azonban – emlékeztetett Molnár Attila – másfél-két havi apanázs hiányzik. Az új technológiák működtetését tehát legfeljebb részben fedezi majd a tb-finanszírozás, a valóságban ugyanazt a tortát fogják több szeletre vágni.
Véget érnek a kórházépítések
A most záruló uniós ciklusban mintegy 480 milliárd forint EU-támogatást használhatott fel az egészségügy, amelynek döntő hányadát „betonba öntötték”, vagyis infrastrukturális beruházásokra, főként kórház- és rendelő-felújításokra, -építésekre fordították. Az uniós támogatásokról készült kormányzati propagandaanyagok szerint 2007 és 2013 közötti ciklusban országszerte összesen 1510 egészségügyi intézmény kapott fejlesztési támogatást, jóllehet ezek között sok van például, amely a továbbképzéseket és a munkahelybővítést célozta.A következő hét éves fejlesztési ciklusban a hírek szerint már csak 130-180 milliárd forint áll majd az ágazat rendelkezésére, az unió inkább a közösséghez közelebbi ellátásokat, így például a háziorvosi szolgálatok fejlesztését támogatja.
A következő hét éves fejlesztési ciklusban a hírek szerint már csak 130-180 milliárd forint áll majd az ágazat rendelkezésére, az unió inkább a közösséghez közelebbi ellátásokat, így például a háziorvosi szolgálatok fejlesztését támogatja. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.